Brüsszeli források délelőtti közlése szerint Románia úgy döntött: nem akadályozza tovább Szerbia európai uniós tagjelölti státusának megadását. Traian Basescu román elnök ezt megerősítette a belga fővárosban is, az uniós országok néppárti csoporthoz tartozó állam- és kormányfőinek találkozóján.
Romániai források már korábban jelezték, hogy a két fél megállapodásra jutott a nemzeti kisebbségekről szóló együttműködésről, ami Bukarest feltétele volt a hozzájáruláshoz. Ezzel az utolsó akadálya is elhárult annak, hogy az EU-tagországok vezetői mostani brüsszeli csúcstalálkozójukon döntsenek a tagjelöltség megadásáról.
Románia a közelmúltban váratlanul támasztotta új feltételül a szerb státus megadásához, hogy Belgrád biztosítsa megfelelően a vlach kisebbség jogait. Bukarest álláspontja szerint a vlachok is románok, ugyanakkor nem rendelkeznek anyanyelvű oktatással, és román nyelvű istentiszteleteket sem biztosítanak nekik. A kétoldalú nézeteltérés miatt az EU-tagországok külügyminiszterei a hét elején nem tudtak dönteni a szerb kérdésben, bár a témát Belgrád számára pozitív elbírálást ajánlva továbbították az állam- és kormányfőknek.
Megkapják a görögök az újabb csomagot
Az euróövezeti országok pénzügyminiszteri csoportját (Eurócsoport) elnöklő Jean-Claude Juncker bejelentése szerint Görögország teljesítette minden feltételét annak, hogy hozzájuthasson az újabb nemzetközi pénzügyi támogatási csomaghoz. A luxemburgi miniszterelnök Brüsszelben nyilatkozott erről az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek találkozóját megelőzően, az Eurócsoport ülése után. Megerősítette azt is, hogy ezzel együtt egyelőre nem született döntés a 130 milliárd eurós újabb program elindításáról. Görög forrásból azt jelentették be, hogy a brüsszeli pénzügyminiszteri találkozót követően a tárca görög birtokosa több megállapodást írt alá, amely egyértelművé teszi a közszféra támogatását az adósságátütemezési program keretében tett gyakorlati lépésekhez és az újabb mentőcsomag elindításához.
Jöhet a gazdasági növekedés
Fordulópontra ért az Európai Unió a nemzetközi válság elleni fellépésben, eljött az ideje, hogy kiemelt figyelmet szenteljen a gazdasági növekedésnek, a foglalkoztatásnak és a szociális következmények ellensúlyozásának. Ez volt az egyik fő következtetése annak a háromoldalú érdekegyeztetési csúcstalálkozónak, amelyet az EU-tagországok állam- és kormányfőinek csütörtök este kezdődő értekezlete előtt tartottak Brüsszelben az uniós intézmények, valamint az európai munkavállalói és munkaadói szövetségek legmagasabb rangú képviselőinek részvételével.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy az állam- és kormányfőknél kezdeményezni fogja: az EU fontolja meg projektkötvények kibocsátását, olyan értékpapírokét, amelyek egy-egy jövőbeni infrastrukturális beruházás finanszírozását segíthetnék.
A találkozó elején Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke azt mondta, kérdéses , hogy célravezető eszköz-e pénzforrások megvonásával - így kohéziós pénzek felfüggesztésével - nagyobb költségvetési fegyelemre szorítani olyan, nehéz helyzetben levő tagországokat, mint amilyen például Magyarország.