Oroszország kész támogatni a Kofi Annan szíriai közvetítő tevékenységét támogató ENSZ biztonsági tanácsi nyilatkozat elfogadását, de álláspontja szerint Annan javaslata nem lehet ultimátum - közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Annan, aki az ENSZ és az Arab Liga megbízásából közvetít Szíriában, pénteken fordult a Biztonsági Tanácshoz (BT) azzal a kéréssel, hogy az eddiginél határozottabban támogassa erőfeszítéseit a szíriai vérontás befejezése érdekében.
Oroszország egyébként csatlakozott a Nemzetközi Vöröskereszt felhívásához is, és napi kétórányi tűzszünetet követelt Szíriában a humanitárius segélyek célba juttatása érdekében. Korábban Oroszország kétszer is megvétózta az ENSZ BT Szíriáról szóló határozatát.
Az orosz, illetve a kínai vétó miatt most Franciaország és a BT soros elnöke, Nagy-Britannia úgynevezett elnöki nyilatkozatban kívánja nyomatékosítani a volt ENSZ-főtitkár politikai támogatását szíriai küldetésében.
A nyilatkozatot, amely a testület támogatásáról biztosítaná az ENSZ és az Arab Liga megbízásából a szíriai felek közt közvetítő Kofi Annant, kedden fogadhatja el a BT, amennyiben az öt állandó tag közül senki sem emel vétót. Egy elnöki közlemény nem kötelező érvényű dokumentum ugyan, mint egy BT-határozat, de nagyobb súllyal esik a latba, mint egy egyszerű sajtóközlemény.
Kiszivárgott értesülések szerint az elnöki állásfoglalás nemcsak teljes támogatásáról biztosítaná Annan hatpontos konfliktuskezelési tervezetét, hanem a szíriai hatóságokat is felszólítaná, hogy működjenek együtt az egykori ENSZ-főtitkárral és vessenek véget a vérontásnak. Annan hat pontja tűzszünet kihirdetését, a politikai párbeszéd megkezdését, a humanitárius segélyhez való hozzáférés biztosítását, a politikai foglyok szabadon engedését, az újságírók szabad mozgásának, valamint a gyülekezés és tüntetés jogának a biztosítását tartalmazza.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár indonéziai látogatásán közben arról beszélt, hogy a helyzet Szíriában elviselhetetlenné és elfogadhatatlanná vált. Az ENSZ számára a legfontosabb az erőszak megállítása és a politikai párbeszéd elkezdése - mondta sajtóértekezletén a főtitkár, aki szerint a szíriai helyzet a legsúlyosabb probléma, amellyel a világ most szembesül. Az ENSZ becslései szerint az elmúlt egy évben több mint nyolcezren estek áldozatul a szíriai belharcoknak.
Mindeközben Damaszkuszban hétfőn és kedd hajnalban a Bassár el-Aszad államfő távozását követelő, tavaly márciusban kezdődő megmozdulások óta a legsúlyosabb összecsapások zajlottak a hadsereg és dezertőrök között. Egy Damaszkuszban élő szíriai emberjogi aktivista szerint még kedden is lövéseket lehetett hallani a főváros több negyedében. A harcokban kilenc fegyvertelen civil is meghalt. A damaszkuszi lövöldözés hírét a felkelőket irányító Helyi Koordinációs Bizottságok is megerősítették. A hétfőre virradó éjjel zajlott fegyveres összecsapásokban a damaszkuszi magyar nagykövetség munkatársai, magyar állampolgárok nem kerültek közvetlen veszélybe - közölte a Külügyminisztérium.
A harcok az ország más pontjain is folytatódtak: a közép-szíriai Homszban legkevesebb négy, Rasztánban három ember vesztette életét rakétatámadásokban; Hama városában a kormányerők agyonlőttek egy civilt, és tucatnyian megsebesültek a több kerületben is zajló összecsapásokban - adta hírül az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja. Halálos áldozatokat követelő harcok folytak kedd hajnalban a kelet-szíriai Deir-ez-Zór tartományban, valamint délen, Deraa környékén is. Hétfőn összesen 51 ember esett a harcok áldozatául, közülük 22 civil, 21 a rendfenntartó erők tagja, nyolc pedig lázadó volt.
A szíriai ellenzéket is bírálja a Human Rights Watch
Számos esetben elrabolták, megkínozták és kivégezték a biztonsági erők tagjait, valamint Bassár el-Aszad államfő támogatóit a szíriai felkelők - jelentette ki a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberjogi szervezet. "A kormányerők brutális gyakorlata nem hatalmazza fel az ellenzékieket arra, hogy hasonló visszaéléseket kövessenek el" - írta Sarah Leah Whitson, a HRW közel-keleti ügyekért felelős igazgatója a szíriai ellenzékiek legfontosabb szervezetének, a Szíriai Nemzeti Tanácsnak címzett nyílt levelében.
A felkelők álláspontja szerint a Bassár el-Aszad elnök távozását követelő ellenzékieket a helyzet kényszerítette arra, hogy fegyvert ragadjanak, mivel a kormány harckocsikat, mesterlövészeket és katonákat vetett be a békés tüntetők ellen. A rezsim azután a demonstrálók erőszakos cselekményeit használta fel arra, hogy további tüntetésekre csapjon le, mondván, hogy azokat terroristacsoportok és külföldi szélsőségesek szítják.
Nyílt levelében a HRW azt is hangsúlyozta, hogy a kormányellenes erők emberjogi visszaélései nem szervezettek, és nagy valószínűséggel nem a Szíriai Nemzeti Tanács utasítására történtek. Ezzel együtt a felkelés vezetői felelősek azért, hogy felszólaljanak a kínzások, kivégzések, emberrablások ellen és elítéljék az ilyen gyakorlatot.