Pártjával együtt süllyed a véresszájú vajda

Miközben a végéhez közeledik a hágai priccset mindenkinél hosszabb ideig koptató, a jugoszláv háborúban elkövetett háborús bűnökkel vádolt Vojislav Šešelj pere, egykor szebb napokat látott radikális pártja is a süllyesztő felé csúszik. A délszláv konfliktus habzó szájú szónokát közel harminc év börtön fenyegeti, egykor kormányon is lévő pártja pedig örül, ha bejut a parlamentbe a májusi szerbiai választáson.

"Azért megyek (Hágába), hogy lássák, milyen egy igazi csetnik vajda. Az Úr nem vette el az életemet a fronton a hősökkel együtt, de épp ezért fogok győzni Hágában." - Majdnem pontosan kilenc évvel ezelőtt ezekkel a szavakkal adta föl magát Vojislav Šešelj szerb politikus a Hágai Nemzetközi Törvényszéknek, amely háborús bűncselekmények miatt adott ki ellene körözést.

Az azóta is őrizetben lévő Šešelj azonban hiába volt meggyőződve sikeréről. A héten 28 év börtönt kértek rá perbeszédükben a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló bíróság ügyészei. A vádak között szerepel többek között, hogy személy szerint felelős az 1991 és 1994 között Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és a Vajdaságban elkövetett szerb háborús bűncselekményekért.

A vádak szerint felelősnek tekintik horvátok, muszlimok, magyarok és más nem szerb nemzetiségűek ellen a horvátországi Vukovárban, a boszniai Samacban és Zvornikban vagy a Vajdaságban elkövetett atrocitásokért, de gyilkosság, erőszakos kitelepítés, jogtalan bebörtönzés, kínzás, rongálás miatt is felelnie kell.

Mosolyog a vádakon

Az idén 58 éves, szélsőségesen nacionalista politikus mosolyogva hallgatta az ügyészek indoklását, a jövő héten az utolsó szó jogán várhatóan saját ártatlanságát hangoztatja majd, ahogyan az eljárás alatt mindvégig. Az ítélethirdetés időpontját egyelőre nem tették közzé.

Šešelj kitartóan hisz ártatlanságában. Védőügyvédet sem kért, sőt azért, hogy ezt lehetővé tegyék, 28 napig éhségsztrájkolt pere kezdetén, 2006 őszén. Éhségsztrájkját - amelynek során közel életveszélyes állapotba került - egy mellette szervezett több tízezer fős belgrádi tüntetés is nyomatékosította. Végül a hatóságok beleegyeztek abba, hogy saját magát képviselje.

Ártatlanságába vetett hitét és eltökéltségét jelzi, hogy míg vádlói 72 tanút vonultatnak fel, ő egyetlenegyet sem idéztetett be, hogy alátámassza védekezését. A vád tanúit rendre hamisnak, az ellene felhozott vádakat alaptalanak nevezte több mint öt éve húzódó pere során. Az eljárás többször is megszakadt, a folyamatos halasztások miatt a hágai törvényszék 1993-as felállása óta Šešelj a leghosszabb ideje őrizetben lévő vádlott. Volt, hogy az ügyészek kértek halasztást tanúk megfélemlítésére hivatkozva, és volt, amikor a tanúk vagy Šešelj egészségi állapota (a szívével műtötték), valamint a bíróság megsértése miatt ellene indult eljárások miatt szakadt félbe a per.

A Belgrádtól búcsúzó vajda 2003-ban

Könyveiben - amelyeket szinte ontott magából hágai őrizetében - ugyanis több alkalommal is megnevezte azokat a tanúkat, akik adatainak nyilvánosságra hozását kifejezetten megtiltotta a bíróság. Emiatt kétszer is elmarasztalták, és több hónap külön börtönbüntetést kapott.

Könyveinek címe minden esetben árulkodó: Engleski pederski isprdak Toni Bler (Angol buzi fingadék Tony Blair); U eeljustima kurve Del Ponto (A kurva Del Ponte állkapcsai között); Kriminalac i ratni zloeinac Havijer Solana (Bűnöző és háborús bűnös Xavier Solana); Vašingtonski seksualni manijak Bil Klinton (Bill Clinton, a szexmániás washingtoni).

Ezekben a könyvekben az egykor joghallgatóként éltanuló politikus fröcsögve szidja ellenségeit, a Szerbia elleni katonai lépéseket, a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök feltárását és a bűnösök felelősségre vonását szorgalmazó politikusokat.

Ígéretes indulás

Šešelj 25 évesen, 1979-ben disszertációja megvédésekor egész Jugoszlávia legfiatalabb akadémiai doktora lett. Fiatalon tanított a michigani egyetemen az USA-ban, aztán politikai tudományt oktatott Szarajevóban, de gyakran hangoztatott radikális nézetei miatt az 1980-as évek második felére már a börtönt is megjárta, és kihullott a tudományos életből. Beindult viszont politikai karrierje.

Jugoszlávia összeomlásakor a másodig világháborús csetnik harcosok örököseként lépett fel többször is átszervezett radikális pártjával. A Srpska Radikalna Stranka (Szerb Radikális Párt - SRS) hívei alapították a délszláv háborúban több vérengzésben is aktív szerepet játszó hírhedt Beli Orlovi (Fehér Sasok) és Šešeljovci (Šešelj Emberei) nevű félkatonai csoportokat. A gyűlöletkeltő és gyújtó hangú beszédeivel kitűnt politikus azt is elérte, hogy az USA-ban élő egykori világháborús csetnik veterán, Momcsilo Dujics csetnik vajdává nevezze ki. Gyűlöletbeszédét több tanulmányban és doktori dolgozatban is feldolgozták, például itt.

Dujics később nyilvánosan is megbánta Šešelj vajdává kinevezését, és követőinek a jugoszláv háborúban elkövetett tetteit a legrosszabb csetnik hagyományok követésének nevezte.

Šešelj a jugoszláv háború elején egy szlovéniai atomerőmű felrobbantásával, olaszországi, horvátországi és ausztriai célpontok elleni rakétatámadással fenyegetőzött, a pártjához köthető csoportok pedig végigharcolták a boszniai és a horvát háborút. Már 1992-ben háborús bűnökkel vádolták. Ellentmondásos viszonyban állt Szlobodan Milosevics egykori szerb elnökkel, akit 1993-ig támogatott, ám amikor az beleegyezett a nyugati hatalmakkal a béketárgyalásokba, szakított vele, hogy aztán a koszovói konfliktus idején ismét mellé álljon. "Az ő országuk Albánia, és ott kellene élniük. Csak azoknak az albánoknak kellene maradniuk, akik úgy vélik, Szerbia az ő anyaföldjük" - mondta egykor Koszovóról.

A 2006-ban hágai fogságában meghalt Milosevics 2002-ben már őrizetben volt, és cellájából szólította fel a szerbeket, hogy az elnökválasztáson szavazzanak Šešeljre. A vajda az első fordulóban a harmadik helyet szerezte meg, aztán az elégtelen második fordulós részétel miatt előről megismételt szavazáson már a második helyen végzett. Pártja 2003-ban, Šešelj Hágába kerülése idején aratott a választásokon, 28 százalékot szerzett, és 82 képviselői helyével a legnagyobb frakciót tudhatta magáénak, csak éppen senki nem volt hajlandó vele koalícióra lépni és kormányt alakítani. A Milosevics uralmát követő gazdasági nehézségek miatt csalódott szavazóknak köszönhetően a populista SRS még 2008-ban is a második helyen zárt a választáson.

Szétszakadt párt

Az idén májusi parlamenti választáson azonban már nem sok esélyt jósolnak a közvélemény-kutatások. Az SRS ugyanis a 2008-as voksolás után kettészakadt, miután Seselj pártelnök és hívei ellentétbe kerültek Tomislav Nikolic alelnökkel azon, hogy ratifikálják-e az európai uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló egyezményt.

Ekkor a csatlakozáspárti Nikolic kilépett az SRS-ből, és új pártot alapított Srpska Napredna Stranka (Szerb Progresszív Párt, SNS) néven. Az SNS a május hatodikai választások legesélyesebb indulója, a hivatalosan még mindig Vojiszlav Šešelj vezette SRS egykor szebb napokat látott radikális pártja meg örülhet, ha bekerül a parlamentbe.