Szíriába kiházasodott magyarokért aggódik a kormány

Körülbelül 140 magyar állampolgár tartózkodik Szíriában még azután is, hogy a polgárháborús helyzet miatt a kormány az ország elhagyására szólította fel a magyarokat. A múlt héten két magyart raboltak el a forrongó arab országban, akiknek a kiszabadítására a terrorelhárítás küldött ki embereket. Az [origo] a Külügyminisztériumtól úgy tudja, hogy a többi, Szíriában maradt magyar többsége szíriai házasságban él, vagy szíriai-magyar vegyes házasságból született gyerek, akik a veszély ellenére sem akarnak hazajönni.

Minden veszély és korábbi figyelmeztetés ellenére még körülbelül 140 magyar él Szíriában - közölte a múlt héten a Külügyminisztérium, miután két magyart raboltak el Szíriában ismeretlen fegyveresek, a kormány a terrorelhárítás embereit küldte ki Damaszkuszba a túszok megmentésére. Az [origo] megkereste a Külügyminisztériumot, hogy megtudja, kik azok a magyarok, akik a veszéllyel dacolva továbbra sem akarnak hazatérni Magyarországra. Kaleta Gábor, a minisztérium sajtó főosztályának vezetője azt írta, hogy a Szíriában tartózkodó magyar állampolgárok döntő többsége szír állampolgárok magyar házastársa, illetve az ilyen családokban született kettős állampolgárságú gyermek. Ők a külügy szerint életvitelszerűen Szíriában élnek, és valószínűleg ezért nem is szándékoznak Magyarországra jönni.

Ezek a magyarok annak ellenére maradnak Szíriában, hogy az ország a tavaly óta tartó polgárháború miatt nagyon veszélyessé vált. A kormány honlapján olvasható tájékoztató szerint Magyarország Szíriát az beutazásra nem javasolt országok közé sorolja a fegyveres összetűzésekre és a helyzet bizonytalanságára való tekintettel. A Szíriában tartózkodó magyar állampolgárokat a Külügyminisztérium már korábban figyelmeztette, hogy fontolják meg az ország mielőbbi elhagyását.

Ez a felszólítás azonban nem kötelező érvényű. A Külügyminisztérium utazási tanácsai olyan figyelmeztetések, melyekben - szükség esetén preventív céllal is - tájékoztatják a magyarokat az egyes országok, vagy térségek biztonsági helyzetéről, a beutazás, vagy tartózkodás aktuális kockázatairól, a konzuli segítségnyújtás esetleges korlátairól - írta az [origo]-nak Kaleta Gábor. A kiutazásról vagy a további kinttartózkodásról szóló döntés felelőssége azonban minden esetben az érintett állampolgárt terheli -tette hozzá.

A sajtó főosztály vezetője szerint a magyar állampolgárok a veszély ellenére is Magyarország védelmét élvezik külföldi tartózkodásuk idején, erről az Alaptörvény is rendelkezik. A védelem azonban nem minden esetben jelent kommandós szabadító akciót: a minisztérium [origo]-nak küldött válasza szerint Magyarország a törvényi előírás szerint külföldön tartózkodó polgárainak konzuli védelmet nyújt. "A magyar állampolgárok konzuli védelmének személyi és tárgyi feltételei Szíriában is adottak, s a damaszkuszi magyar nagykövetség kapcsolattartása a még jelenleg is kint tartózkodó magyar kolónia tagjaival folyamatos" - írta Kaleta Gábor.

Teljesen pontos adata ugyanakkor a kormánynak sincs a Szíriában élő magyarokról, mivel a kiutazóknak nem kell regisztrálniuk magukat, ha az országba mennek. Ha egy magyar állampolgár 90 napnál tovább tartózkodik külföldön, azt bejelentheti kiutazás előtt a lakóhelye szerinti jegyzőnél, vagy kiérkezés után az adott országban működő magyar külképviseleten. A bejelentkezés azonban nem kötelező, ezért teljes körű listával a magyar külképviseletek nem rendelkeznek a külföldön, így Szíriában élő magyarokról sem - közölte a Külügyminisztérium.