Nem akar háborút Törökország

Harciasan várják a törökök a NATO tanácsának keddi ülését, amelynek összehívását ők kezdeményezték, miután egyik repülőjüket lelőtte a szíriai légvédelem. Az elemzők azonban egyelőre valószínűtlennek mondanak mindenféle katonai csapást Damaszkusz ellen, és egyben hozzáteszik: ezt valójában Ankara sem akarja.

Nemcsak egy F-4-es Phantom típusú török harci repülőt lőtt le pénteken a szíriai légierő, hanem célba vette a szerencsétlenül járt gép pilótái keresésére indult kutató és mentőrepülőt is - állítják az AFP szerint európai diplomáciai források. Lövés ebben az esetben nem volt, a célba vett gép rendszere azonban érzékelte a célba vételt. Mindez ráadásul úgy, hogy a mentőakcióról Ankara és Damaszkusz egyeztetett.

A két ország között azonban ez a momentum egyelőre nem okoz fennakadást. Ellentétben az F-4-es lelövésével. Törökország ugyanis állítja, gépe valóban behatolt ugyan néhány perce a szíriai légtérbe, de távozott is, és már a nemzetközi vizek felett lőtték le. Damaszkusz elismerte, hogy katonái a gépet lelőtték, de azt állítja: tévedés történt, nem látták, hogy török gépről van szó.

A törökök amúgy kitartóan állítják azt is, hogy a Phantom gyakorló repülést hajtott végre, és fegyvertelen volt. És ebből sokan el is hiszik azt a részt, hogy a gép a radarrendszer működését ellenőrizte, a szakértők egy része azonban úgy véli, kevésbé a török, sokkal inkább a szíriai légvédelem berendezéseit tesztelték. Az pedig a jelek szerint működött. Ha pedig így van, az eset óvatosságra intheti mindazon politikusokat (beleértve például azt amerikai republikánusok egy részét), aki mielőbb katonai akciót sürgetnek a lázongókkal szemben kőkeményen fellépő damaszkuszi vezetés ellen.

A szíriai légvédelmet 2006 után fejlesztették a mai szintre, miután izraeli repülőgépek eljutottak Aszad elnök nyári palotájáig, hogy ezzel rávegyék: gyakoroljon nyomást a Hamaszra az elrabolt izraeli katona, Gilat Salit elengedéséért. A Reuters által idézett kaptonai szakértők szerint a rendszer még arra sem volt jó, hogy 2007-ben megakadályozzon egy másik izraeli akciót: akkor az izraeli gépek megsemmisítettek egy feltételezett atomfegyvergyártó létesítményt. Igaz, a kudarcban akkori hírek szerint szerepe volt annak is, hogy a repülőgépek felszállásával párhuzamosan az izraeliek megbénították a szíriai légvédelem számítógépeit.

A szíriai lázadók számítanak a külföldi segítségre, de az nehezen érkezik meg hozzájuk

A török gép lelövése azonban figyelmeztető jel. Hiába támogatnák például az Öböl-menti országok a szíriai lázadókat, most gyakorlatilag lehetetlen megvalósítani azt, ami Líbiában történt, ahol Kadhafi ellenfeleinek ejtőernyővel dobtak le fegyvert és utánpótlást. A szíriai haderő felkészültsége, az immár bizonyítottan jól működő légierő mellett ez túl nagy kockázatot jelent.

Miként alapvetően más stratégiát igényelne az is, ha a nemzetközi közösség a katonai beavatkozás mellett döntene. Ebben a felállásban ugyanis - figyelmeztetnek a Reuters szakértői - egy életképes terv első fázisa nem is lehetne más, mint a szíriai légvédelem megsemmisítése. A jelek szerint ugyanis nemcsak a vadászgépek, hanem még a nagy magasságban lévő amerikai kémrepülők vagy a pilóta nélküli, úgynevezett drónok is veszélyben lehetnek.

Mindez csak erősíti azokat a feltételezéseket, hogy hiába hívták össze török kérésre keddre az Észak-atlanti Tanácsot, a NATO legfőbb döntéshozó szervét, ez aligha dönt majd nemzetközi katonai válaszcsapásról. Például azért, mert a szövetségben az Egyesült Államok áldása nélkül lényegében elképzelhetetlen bármilyen akció, Washingtonban pedig hangosan méltatlankodnak ugyan a szíriai fejlemények miatt, az őszi elnökválasztás előtt azonban az Obama-adminisztráció aligha szánja rá magát ilyen kalandra.

De a jelek szerint nem akar katonai csapást Törökország sem. Még akkor sem, ha eközben rendre arra panaszkodik, hogy a szíriai konfliktus átterjed az ő területére is, ha kezelnie kell a menekülthullámot, illetve ha nem is igazán titkolja: ebben a konfliktusban nem Aszad elnöknek, hanem a lázadóknak drukkol. Sőt, a szakértők szerint segít is nekik. Feltételezhető például, hogy a lelőtt F-4 Phantom nem csupán a radarokat figyelte, hanem a kormányerők elhelyezkedését, esetleges mozgását is.

A török külügyminiszter (jobbra), miután a gép lelövéséről tanácskozott - egyelőre óvatos

A harciasság azonban egyelőre ebben, illetve a NATO-tanács összehívásában kimerült. Nem véletlen, hogy a lelőtt gép (azóta sem talált) pilótái után Szíria és Törökország haditengerészete közösen kezdett kutatni, bár ha a felderítő gépet valóban célba vették, úgy Damaszkusz ezt is fölöttébb bizalmatlanul kezelte. Mégis, a közös akciót azt jelezte, hogy nem akarnak igazán egymásnak feszülni. Mint egy a The Washington Post által idézett szakértő fogalmazott: ahhoz képest, mennyit nyerhetnének egy katonai konfliktussal, sokkal többet veszíthet ezzel mindkettő.

Ráadásul az elemzők egy része úgy véli, talán nem is Damaszkuszból adták ki a konkrét tűzparancsot pénteken. Ennek alátámasztására megemlítik, hogy ha pedig a török gép valóban csak legfeljebb négy percet maradt a szíriai légtérben, ennyi időbe nem fér bele, hogy az incidenst jelentsék a fővárosnak, onnan pedig meg is érkezzen a tűzparancs. Henri Bakery, a pennsylvaniai Lehig Egyetem nemzetközi kapcsolatok tanszékének munkatársa úgy véli, egyszerűen arról van szó, hogy a szíriaiak feszültek, idegesek, és a legártatlanabb eseményeket is veszélyként értelmezik. Szerinte alighanem az történt, hogy a katonák már korábban parancsot kaptak: lőjenek bármi ismeretlenre, és ezt tették. Mások azt sem zárják ki, hogy a légvédelmi egységnél azt is hihették: ismét egy szíriai repülő személyzete akar dezertálni (mint az múlt héten egyszer már megtörtént), és azt akarták megakadályozni.

Abban nagyrészt mindenki egyetért, hogy a NATO kedden aligha dönt katonai fellépésről. Ez egyelőre csak erősen feltételes opció marad. Még úgy is, hogy Szíria a hétvégén és hétfőn is folytatta támadásait a lázadók állásai ellen, a konfliktusban pedig már eddig is legalább 14 ezren haltak meg. És hogy nem zárható ki újabb összezördülés Ankarával sem. A BBC által idézett török sajtó például hétfőn számolt be arról, hogy hétfőre virradóra egy szíriai tábornok, két ezredes, két őrnagy és mintegy harminc katona dezertált Törökországba. Velük együtt mintegy kétszázan menekültek még el azon az éjszakán. A szíriai konfliktus kezdete óta pedig 33 ezren hagyták el Szíriát.