Fülsiketítő ováció, dübörgő éljenzés, égbe kiáltott imák és durrogó tűzijátékok fogadták vasárnap délután a kairói Tahrír téren a hírt, hogy megvan a világ legnépesebb arab országának új elnöke. Egyiptom egy hétig várt teljes bizonytalanságban az elnökválasztás második fordulójának eredményeire, mígnem vasárnap bejelentették: az ország történetének első demokratikusan megválasztott államfője Mohamed Morszi, aki az iszlamista Muszlim Testvériség soraiból került ki.
A fővárosban ünneplők egy új korszak kezdetét, Egyiptom újjászületését hirdették a tavaly elűzött elnök, Hoszni Mubarak utódjának a megválasztásával. Volt mit ünnepelnie a Muszlim Testvériségnek is, nyolc évtizedes építkezés és hosszú, illegalitásban töltött idő után ugyanis az iszlamista szervezet végre magához ragadhatja a hatalmat. Jelöltjük, Morszi azonban hiába lesz Egyiptom első embere: olyan helyzetbe csöppen, amelyet kevesen kívánnak maguknak.
Professzor amerikai gyökerekkel
A megválasztott egyiptomi elnök karrierje és választási igéretei alapján nem feltétlenül tűnik ijesztő, szélsőséges iszlamistának. A 61 éves politikus mérnökként az Egyesült Államokban doktorált, és az 1980-as években tanított a Dél-kaliforniai Egyetemen is. Az éveken át külföldön élő politikusnak komoly nemzetközi tapasztalata van, öt gyermekéből kettő az USA-ban született, és amerikai állampolgársággal rendelkezik.
Amerikából visszatérve Morszi a 2000-es évektől vált aktív ellenzéki politikussá Egyiptomban: Mubarak uralma alatt 2000-ben és 2005-ben is parlamenti mandátumot szertett, és fokozatosan a Muszlim Testvériség egyik vezéralakjává nőtte ki magát. Megjárta Mubarak börtöneit is, 2005-ben egy tüntetés miatt hét hónapra lecsukták, majd 2011 januárjában, az egyiptomi forradalom alatt is börtönbe került.
A férfi 2010-től a Muszlim Testvériség szóvivője és a politikai vezérkar tagja lett, majd a rezsim megdöntése után őt nevezték ki a Testvériség politikai szárnyának, a Szabadság és Igazság Pártnak az élére. Pártelnökként győzelemre vezette a pártot a parlamenti választásokon, majd a törvényhozási többség megszerzése után az elnöki címet is elhozta az iszlamistáknak. Bár kevesen tartották elég karizmatikusnak, végül 3 százalékos előnnyel hozta az első helyet az előző rezsim utolsó miniszterelnökével, Ahmed Safíkkal szemben.
Egész Egyiptomot akarja
Győzelmének kihirdetése után Morszi első beszédében a nemzeti egységről szónokolt, és kifejezetten liberális hangot megütve azt ígérte, hogy a jövő Egyiptomjában nem lesz helye vallási, faji vagy nemi diszkriminációnak. "Minden egyiptomi elnöke akarok lenni" - mondta, azt kérve a néptől, hogy fogjon össze a nehéz időkben. Korábban azt is ígérte, hogy pártja nem fog visszaélni erejével, meg fogja osztani a hatalmat a többi parlamenti párttal, és elnökként is be fogja vonni a hatalomba a többi érdekcsoportot.
Morszi képe néz vissza mindenhonnan
Ígéretei azonban már a kampány során is ellentmondásosnak tűntek. Egyszerre ígérte ugyanis, hogy helyet ad az ország vezetésében nőknek, illetve a vallási szélsőségeseknek, akik a nők jogait lábbal tiporják. Egyszer a liberálisoknak udvarolva társadalmi békét és toleranciát, többpárti demokráciát hirdetett, máskor a szigorú vallási szabályok védelmezőjeként fényezte magát. A Telegraph szerint többször tartott lázító hangú beszédeket, amelyekben a nők és a keresztények ellen beszélt, és az állam elsődleges feladatának az iszlám terjesztését, a sária törvénykezés bevezetését nevezte.
Az új elnök két arca közül nehéz megtalálni a valódit. Ahhoz nem fér kétség, hogy Morszi dús szakálla egy konzervatív, vallásos muszlimot rejt, de ígéreteiből sosem volt egyértelmű, hogy mit tervez hosszú távon. Nem tudni, hogy a demokráciát csak az USA megnyugtatására méltatja, vagy valóban hisz egy iszlamista keretben, vallási alapon felépített, de nyugati értelemben vett, többpárti demokratikus rendszerben.
Történelmi ballépés
Lehet azonban, hogy nem is azt kell kutatni, miben hisz Morszi, hiszen külföldi elemzők szerint nem nála lesz az igazi hatalom. A leendő elnök helyzetéről sokat elmond, hogy gyakorlatilag véletlenül került az ország élére. A tavalyi forradalom legnagyobb győztesének számító Muszlim Testvériség eredetileg nem is őt akarta indítani az elnöki címért, hanem a szervezet egyik legfontosabb szellemi vezetőjét és pénzügyi támogatóját, Hairat al-Satert. A nagyhatalmú vezetőt azonban a választási bizottság kizárta a versenyből, így Morszi mintegy beugróként, tartalékjelöltként került az elnöki székbe.
Morszi részt vesz a pénteki imán - a politikus konzervatív, vallásos ember
"Morszi leginkább egy történelmi ballépés" - mondta róla a New York Timesnak a katari Brookings Doha Center szakértője, aki szerint a politikus egy "kifejezetten jelentéktelen fickó". A lap szerint elnöki kampánya során sosem hozott semmilyen fontosabb döntést a Testvériség irányítótanácsának egyetértése nélkül, és bár megválasztása után kilépett a csoportból, elemzők szerint lépéseit továbbra is onnan irányítják. Morszi nem az egyiptomi iszlamisták erős kezű vezetője, hanem egyike, ráadásul nem is a legerősebbike a Muszlim Testvériséget közösen irányító felsővezetők tanácsának.
Meg kell küzdenie a tábornokokkal
Az új elnök számára a legnagyobb akadályt mégsem saját gyengesége jelenti, hanem az Egyiptomot még mindig uraló katonai tanács hatalma. A hadsereg tábornokai, akik Mubarak lemondása után azzal az ígérettel vették át az irányítást, hogy demokráciába vezetik az országot, egyre kevésbé akarják átengedni a helyüket a választásokat megnyerő iszlamistáknak.
A múlt héten a katonai tanács feloszlatta az alig néhány hónapja felállított parlamentet, amelyben a Muszlim Testvériségnek volt többsége. Arra hivatkoztak, hogy a választási törvény alkotmányellenes volt, ezért új választásokat kell tartani. Nem sokkal ezután az új egyiptomi alkotmány megírásának jogát is magukhoz ragadták: a tábornokok olyan rendeletet hoztak, amely szerint ők döntik el, kik kerülhetnek bele az új alkotmányt fogalmazó testületbe.
A Muszlim Testvériség hívei ünnepelnek Kairóban
Morszi gyorsan felvette a kesztyűt, és követelte, hogy a katonai tanács vonja vissza a parlament feloszlatásáról szóló döntését, mondván: ő a törvényesen megválasztott parlament előtt akarja letenni elnöki esküjét. Ahhoz, hogy ne csupán báb legyen az egyiptomi rendszerben, ezt a harcot meg kell vívnia, az egyiptomi politikai rendszerben ugyanis az elnöknek most még rengeteg jogköre és hatalma van, de azt nem lehet tudni, hogy a tábornokok felügyeletével készülő új alkotmány mennyit fog meghagyni ebből.
Miközben az új elnöknek Egyiptom egyre égetőbb gazdasági problémáival is meg kell birkóznia, a Telegraph szerint már megszületett az alku: a hadsereg kezében marad az állambiztonság, a külpolitika és a védelmi kérdések irányítása, és csak az egyéb belügyeket adják át a Muszlim Testvériségnek. Ezzel - a lap kommentárja szerint - a politika teljesen elárulja a tavalyi forradalmat kirobbantó liberális fiatalságot, akik ismét a katonai elnyomás és a radikalizálódó iszlamisták közé szorulhatnak.