Az implantátumok nem mérgezőek és nem sejtkárosítók (nem citotoxikusak), ennek ellenére kétszer akkora az esélye annak, hogy egy PIP implantátum szivárogni kezd, mint egy másik cég implantátuma esetében - derül ki a jelentésből, amit a BBC ismertet. A Sir Bruce Keogh által vezetett kutatók azt is megállapították, hogy nem lehet egyértelmű kapcsolatot kimutatni a PIP implantátumok beültetése és a rák kialakulása között. Pontosan ezekre az eredményekre jutottak nemzetközi kutatók korábban is.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának elődje, a Nemzeti Erőforrások Minisztériuma az év elején ez közleményben ismerte el, hogy a PIP betétjei "könnyebben szivároghatnak vagy szakadhatnak szét a szervezetben, mint más implantátumok", és a kockázat az idő haladtával feltételezhetően nő. A szilikonzselé a betét kiszakadása esetén irritálja a testszöveteket, emiatt azok begyulladhatnak - írták. A szilikonrészecskék eljuthatnak a környező, legfőképp a hónaljban lévő nyirokcsomókba, "így azok megnagyobbodását okozzák".
Magyarországon csak abban az esetben fizeti az egészségbiztosító a francia Poly Implants Prothése (PIP) által gyártott hibás mellimplantátumok cseréjét, ha azok beültetését eredetileg is az egészségbiztosítási alapból finanszírozták - derült ki a Nefmi egészségügyi államtitkársága által év elején kiadott közleményből. Vagyis azoknak finanszírozza a teljes cserét az OEP, akiknek a beültetést is korrekciós - mondjuk mellrák miatti emlőeltávolítás után - vagy más egészségügyi okból végezték el.
A PIP szilikonbetétekről még 2010-ben derült ki, hogy előállításukhoz nem orvosi tisztaságú szilikont alkalmaztak. A szivárgásra hajlamos betétek ügye nagy figyelmet keltett. Világszerte összesen háromszázezer nő kaphatott ilyen implantátumot, amelynek előállítása az orvosilag is használható betétek gyártási költségének hetedébe került.
Sir Keogh felhívta a figyelmet arra is, hogy az ilyen implantátummal rendelkező nőknek különösen figyelniük a szivárgás jeleire. Ilyen lehet a gyengeség, a fájdalom vagy az érzékenység.