Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem talált meggyőző bizonyítékokat arra, hogy az afganisztáni iskolákban szándékosan mérgeztek meg kislányokat. A szervezet az afgán kormánnyal együtt három éven át vizsgálta az incidenseket.
Afganisztánban több ezer diáklány került kórházba tömeges rosszullétek miatt. Az eseteket a tálibok támadásainak tudta be az afgán rendőrség, a tálibok azonban többször is cáfolták ezt. Az afganisztáni biztonsági erők ugyanakkor több feltételezett támadót letartóztattak, és azt állították, hogy valódi mérgezések történtek. Az incidensek miatt a szomszédos Pakisztánt is felelőssé tették, azt állítva, hogy destabilizálni akarja Afganisztánt.
A WHO szerint ugyanakkor feltehetően tömeges hisztéria okozhatta az incidenseket. A WHO 32 incidenst vizsgált meg, kettő kivételével mindegyik lányiskolában történt, és az eredmények alapján komoly kétségek vetődtek fel a mérgezéses elméletet illetően. Több mint kétszáz vér-, vizelet- és vízmintát vizsgáltak meg, és nem találtak meggyőző bizonyítékot a szándékos mérgezésre. Szerintük a mérgezés ellen szól az is, hogy több tanárt is kórházba kellett szállítani. Az esetek kivizsgálására egy gyerekpszichológust is felkértek.
Korábban a NATO is vizsgálta a mérgezéses eseteket, és arra a következtetésre jutott, hogy a rosszulléteket baktériumokkal szennyezett víz okozhatta.
Tömeges hisztériára több példa is akadt a háborús zónákban, ahol nagy a feszültség és a bizonytalanság. Hasonló eseteket jelentettek a palesztin területekről és Koszovóból is a nyolcvanas-kilencvenes években.