Bizonytalan az európai válságkezelő rendszer

Sérülhetnek a német parlament jogai az európai válságkezelő rendszer felállításával, ezért egy német képviselő az alkotmánybírósághoz fordult.

Újabb tényezők növelik a bizonytalanságot az állandó euróövezeti válságkezelő rendszer (ESM) és a fiskális paktum németországi ratifikációja körül, az ügyben indított alkotmánybírósági eljárás befejezése előtt alig három nappal egy konzervatív politikus újabb sürgősségi indítványt nyújtott be a testülethez, a Bundestag jogi szakértői pedig egy új jelentésben úgy vélik, hogy az ESM sértheti a német parlament jogait.

Hétfői német sajtójelentések szerint a Baloldal (Die Linke) nevű párt frakciójának felkérésére elemzést készítettek az ESM működésének lehetséges alkotmányjogi hatásairól, és arra a megállapításra jutottak, hogy a rendszer működése következtében kicsúszhat a parlament kizárólagos ellenőrzése alól a költségvetés, hiszen az ESM - 27 százalékban - német költségvetési forrásból működik, a pénz felhasználásáról viszont nem a Bundestag dönt.

A német alkotmánybírósághoz júniusban - az ESM és a fiskális paktum ratifikációjáról szóló parlamenti döntést követően - nyújtottak be alkotmányossági panaszt, illetve úgynevezett sürgősségi kérelmet, indítványozva, hogy a karlsruhei testület tiltsa meg a német államfőnek a megszavazott törvények aláírását, vagyis hatályba léptetését. Az alkotmányjogi panaszhoz időközben 37 ezren csatlakoztak, így ez az eddigi legnagyobb szabású polgári kezdeményezés a németországi alkotmánybíráskodás történetében.

A testület szerdán ismerteti döntését. Vasárnap azonban Peter Gauweiler, a bajor konzervatív CSU parlamenti képviselője újabb sürgősségi indítványt nyújtott be az alkotmánybírósághoz.