Ha magyarul szólok, visszadobja a papírjaimat

Van, aki szerint többet hozna a kárpátaljai magyaroknak az új ukrán nyelvtörvény, mint a kettős állampolgárság, de a legtöbben azt sem tudják, eszik-e vagy isszák az egészet. A zavaros jogszabály miatt verekedés is volt a kijevi parlamentben, de ettől még nem látnak tisztábban Kárpátalján. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke szerint azt sem tudni pontosan, hogy a nyelvtörvény egyáltalán érinti-e a magyarokat, vagy csak a sokmilliós kelet-ukrajnai orosz lakosság élvezheti-e majd a hasznát. Mindenesetre szétnéztünk Beregszászon.

Az egész nap zuhogó eső ellenére szokatlanul nagy volt a nyüzsgés a néhány tízezres Beregszászon, ahol az erre fogékony embereknek végtelen szórakozást nyújthatott az Ukrajna-sztereotípiák megelevenedése. Lehetett látni a főutca sarkán a magán könnyítő, délután kettőkor mattrészeg alkoholistát - aki fenyegető ujjrázással kényszerítette az autósokat, hogy átengedjék az úton -, és olyan kismamát is, aki a forgalmas főút egyik oldalát találta megfelelőnek babakocsizáshoz.

A nyüzsgő központhoz találó hátteret biztosítottak a várost ellepő reklámok, cégérek és hirdetmények, amelyeket ukránul, magyarul, angolul és a három nyelv különböző kombinációjában lehetett olvasni. A káosz érzetét csak növelte az a minap született döntés, amely szerint regionális státust kap a magyar nyelv a beregszászi járásban - az [origo] benyomásai szerint ugyanis leginkább a bábeli zűrzavarhoz hasonlított az, ahogy a helyiek fogadták a rendelkezést.

Mi ez az egész?

Az ukrán parlament júliusban fogadta el az új nyelvtörvényt, amelynek alapján hivatalosan is használhatja anyanyelvét egy kisebbség, ha az adott településen a számaránya eléri a tíz százalékot. Ehhez egyébként a képviselők verekedésén keresztül vezetett az út, a bunyó után lemondott a házelnök, bónuszként kisebb zavargások törtek ki Kijevben.

Plakátok és Ladák. Több fotóért kattintson a képre!

A törvény értelmében a magyar is automatikusan hivatalos nyelv lesz ott, ahol a kisebbség részaránya eléri a 10 százalékot - bár ez nem mindenki számára egyértelmű. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke szerint a jogszabály annyira zavaros, hogy az sem derül ki belőle pontosan, csak az oroszokra vonatkozik-e, vagy a többi ukrajnai kisebbségre is. "Az utóbbi idők politikai nyilatkozatai kétségessé teszik ezt, ráadásul arról is hallani, hogy 20-30 százalékra növelnék az arányszámot" - mondta a politikus az [origo]-nak.

A törvény hatálybalépéséhez az ukrán parlamentnek még több mint harminc jogszabályt kell módosítania a harmonizáció miatt, ezért évek kérdése lehet, amíg megvalósulnak az előírásai. A beregszászi közgyűlésben így csak a törvény alkalmazásáról döntöttek a múlt héten - hogy ez pontosan mit jelenthet, a gyakorlat mutatja meg. Idővel... Brenzovics szerint egyébként a beregszászi rendelet még így sem használja ki teljes mértékben a lehetőségeket, részleteket azonban nem mondott.

Miután a politika és a politikusok számára sem világos, mit jelent ez az egész, azon sem lehet csodálkozni, hogy Beregszászon és környékén a megkérdezettek többsége nem sokat tudott a törvényről. Volt, aki nem is hallott róla, aki meg mégis, annál biztosan másképpen csapódtak le a fejlemények, mint az eggyel korábban megkérdezettnél.

Addig azért többen eljutottak, hogy a döntés hátterében az októberi parlamenti választások állhatnak. A regnáló elnök, Viktor Janukovics pártja így próbálja magához édesgetni a magyarokat, merengtek néhányan - bár mások szerint a magyarok legfeljebb epizódszerepet játszanak az orosz kisebbséghez képest. Értelemszerűen Brenzovics László is az utóbbiak közé tartozott, mondván, az egyébként orosz anyanyelvű Janukovics az orosz kisebbségnek tett választási ígéreteit szeretné betartani.

Mi változik?

A beregszászi járás 54 ezres lakosságának 76 százaléka magyar nemzetiségű, a törvény legfontosabb hozadéka az lehet a számukra, hogy magyarul is tudnak majd ügyet intézni a hivatalokban. "Ez plusz garanciákat jelent. Számos idősebb magyar nem beszél ukránul - vagy alig -, nekik nagy segítség lesz, ha lehet magyarul is ügyet intézni", magyarázta egy középkorú férfi.

Kárpátaljai bolt. Több fotóért kattintson a képre!

Brenzovics László szerint azonban probléma, hogy ha lenne is határozott szándék a magyar nyelvű ügyintézés bevezetésére, akkor sem lesznek források a kivitelezéshez. Az idei költségvetésben például biztosan nincs pénz tolmácsokra vagy fordítókra. Az általunk megkérdezettek közül többen is attól tartottak, nem lesz semmi a változtatásokból, de volt, aki abban reménykedett, hogy így könnyebb lesz a magyar közszolgáknak munkát találniuk, mert kétnyelvűségükkel előnyben lesznek a csak ukránul beszélő ügyintézőkkel szemben.

Mi volt eddig?

Kárpátalján a falusiak és az idősebb magyarok nem beszélnek jól ukránul, a megkérdezettek pedig teljesen vegyes tapasztalatokról számoltak be az eddigi hivatali ügyintézéssel kapcsolatban. "Mielőtt elmentem volna katonának, vizet sem tudtam kérni ukránul, de most is el kell hogy kísérjen a feleségem, ha ügyeket megyek intézni" - mondta egy fiatal boltos Benében, az egyik közeli faluban. A felesége szerint ukránul nem beszélő édesanyját többször is levegőnek nézték az orvosok, és csak akkor kezdtek vele foglalkozni, amikor ő megszólalt az államnyelven.

Stand a nagymuzsalyi buszmegállóban. Több képért kattintson a fotóra!

Néhányan arról is beszéltek, hogy van, amikor csak ukránul hajlandóak megszólalni a magyarul is tudó ügyintézők, de a többségnek nem voltak ilyen negatív tapasztalatai - amit persze azzal magyaráztak, hogy magától értetődően ukránul próbálkoznak. "Van, hogy ha magyarul szólalok meg, visszadobja a papírjaimat, és elkezd ordibálni, hogy nem érti" - mondott egy példát egy középkorú nő arra, miért nem erőlteti a magyart.

Mi ennek a jelentősége?

"Eddig is elboldogultam, de ha tudja az ember, hogy jogában áll magyarul megszólalni, az tartást ad. Egyenrangúbb polgárok leszünk így - mondta egy középkorú férfi arról, mit jelent számára a döntés. "Jóleső érzés lenne" - fogalmazta meg ugyanezt tömörebben egy főiskolai tanár.

"Ez többet hozna nekünk, mint a magyar állampolgárság, mert tényleg minden itteni magyart érint", mondta egy nő, aki az eső miatt a nagymuzsalyi buszmegállóban felvert standnál próbált szavazatokat szerezni - történetesen Janukovics ellenzékének.