Jól jártak a kínai kormányfő rokonai

Ven Csia-pao családjának összvagyona 2,7 milliárd dollárra nőtt az elmúlt években. A pénz nagy részéhez a miniszterelnök hivatali ideje alatt jutottak hozzá.

Ven Csia-pao leköszönő kínai miniszterelnök családjának összvagyona a 2,7 milliárd dollárt is eléri - a pénz nagy részéhez Ven hivatali ideje alatt jutottak hozzá - írja a pénteki New York Times. Ven idén 90 éves anyja, az egykori észak-kínai tanítónő, Jang Cse-jün például több jelentős befektetéssel is rendelkezik, így részesedése van egy nagy pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalatban, amelynek papírjai öt évvel ezelőtt 120 millió dollárt értek - írja hivatalos forrásokra hivatkozva a New York Times.

Hogy a befektetésekről Jangnak van-e tudomása, és azok hogyan kerültek a neve alá, nem lehet tudni, az ugyanakkor bizonyos, hogy a tranzakciók Ven Csia-pao hivatali idejére datálódnak. Vállalati és hatósági iratokat idézve az újság arra is rámutat: nemcsak a miniszterelnök anyja, hanem a felesége, fia, lánya, öccse és sógora is rendkívüli vagyonra tett szert az elmúlt években, a család összvagyona mintegy 2,7 milliárd dollárt tesz ki.

A családtagok bankokban, az ékszeriparban, az idegenforgalomban, telekommunikációs cégekben és infrastrukturális projektekben bírnak részesedéssel, de többek közt egy pekingi villafejlesztésben, egy észak-kínai gumigyárban, a pekingi olimpiai stadionok építésében is részt vevő cégben és a Ping An biztosítótársaságban is érdekeltek. Ven felesége, Csang Pej-li (Zhang Beili) a kínai gyémántpiac meghatározó szereplője, a miniszterelnök öccse pedig mintegy 200 millió dolláros vagyont halmozott fel a szennyvízkezelés és újrahasznosítás üzletágában, az üzlet felfutásához a cég összesen 30 millió dollár értékű kormányzati szerződései is hozzájárultak. A család gazdagodását többségi állami tulajdonban lévő cégek, például a China Mobile és Ázsia leggazdagabb iparmágnásai is segítették - írja a New York Times.

Mind ez idáig semmit nem lehetett tudni Ven hozzátartozóinak vagyonáról, mert amíg a kínai vezetők kötelesek vagyoni helyzetük nyilvánosságra hozatalára, családtagjaik nem, és semmilyen törvény nem tiltja számukra az üzletkötést vagy a befektetéseket. Márciusban a miniszterelnök maga úgy fogalmazott: a legnagyobb veszélyforrás a kommunista párt számára ma a korrupció, és amennyiben a probléma nem oldódik meg, az a politikai hatalom természetének változását hátráltatja majd.

A New York Times cikke nem az első a kínai vezetők pénzügyi helyzetét vizsgáló írások sorában: június végén a Bloomberg hírügynökség az elnöki székre legvalószínűbbnek tartott Hszi Csin-ping családjának vagyoni helyzetét tárta fel, a hírportál azóta sem érhető el Kínán belül. A New York Times cikke a lap angol és kínai nyelvű oldalain is megjelent pénteken, a cenzorok az írás mindkét változatának elérését blokkolják, a hírportál maga ugyanakkor elérhető.

Po Hszi-laj a képviselőséget is bukta

Megszüntette Po Hszi-laj volt csungkingi párttitkár képviselői megbízatását a kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottsága, és így már bíróság elé állítható a 63 éves, a közelmúltig igen befolyásosnak tartott politikus. Mentelmi jogának elvesztésével minden akadály elhárult az elől, hogy az igazságszolgáltatás elé állítsák az utóbbi évtizedek legnagyobb kínai belpolitikai botrányának főszereplőjét. Pót a korábbi hivatalos közlés szerint felelősség terheli azért, hogy egykori jobbkeze, a városi rendőrfőnök, Vang Li-csün az amerikai konzulátusra szökött, valamint a Po felesége által elkövetett gyilkosságért is. Hatalommal való visszaéléssel, korrupcióval és többszöri házasságtöréssel is vádolják.