Amnesztia fogadta a Mianmarba látogató Obamát

Kisiskolások és amnesztia fogadta Mianmarban Barack Obama amerikai elnököt. Ő az első amerikai elnök, aki a délkelet-ázsiai országba utazik. A látogatásától további nyitást várnak a 20 év diktatúra után a reformok útjára lépett országban, érkezésével egy időben 44 politikai foglyot engedtek szabadon.

Hétfőn Mianmarba érkezett Barack Obama amerikai elnök, aki első amerikai elnökként látogat a délkelet-ázsiai-országba. A délkelet-ázsiai ország fővárosában a repülőteret a városközponttal összekötő út mentén több száz kisiskolás sorakozott föl, amerikai és mianmari zászlókat lengetve. Obama megbeszélést folytat Thein Szein elnökkel - aki egykori juntatag, de látványos reformokba kezdett -, valamint Aung Szan Szú Kji Nobel-békedíjas ellenzéki vezetővel is.

A látogatással Washington azt jelzi, hogy támogatja a volt Burmában megkezdett reformokat. Az elmúlt két évben jelentős változtatásokat hajtottak végre az országban: húsz év diktatúra után választásokat tartottak, a katonai junta névleg átadta a hatalmat egy polgári kormánynak, és enyhítettek a cenzúrán.

Barack Obama már vasárnapi bangkoki sajtótájékoztatóján beszélt látogatásának céljáról. Azt mondta, a demokratikus átmenet elismerése mellett rá kíván világítani azokra a lépésekre, amelyeket az ázsiai országnak meg kell tennie. Amerikai források szerint Obama pénzügyi támogatást is tervez az ország számára.

A látogatással egy időben több tucat politikai foglyot engedtek szabadon hétfőn. A kegyelmi rendeletet vasárnap tették közzé a tévében. Egy volt politikai fogoly, Szoe Tun közölte, hogy hétfőn összesen 66 rabot engedtek szabadon, és közülük legalább 44 volt politikai fogoly, köztük több ismert emberi jogi aktivista.

Egy hét alatt már másodszor engedtek szabadon elítélteket Mianmarban, és ez már a sokadik amnesztia Thein Szein reformpárti kormányának tavalyi hivatalba lépése óta. A két évtizedig tartó diktatúra ideje alatt a mianmari kormány minden foglyot bűnözőnek tekintett, a politikai elítélt fogalma pedig ismeretlen volt. Thein Szein kormánya azonban a reformpolitika egyik kulcsfontosságú kérdésének tekinti a politikai okokból bebörtönzöttek elengedését.