Mi születik Obama könnyeiből?

Az amerikai elnök eddig gondosan kerülte a fegyvertartási szabályok ügyét, a brutális connecticuti lövöldözés azonban láthatóan annyira megrázta, hogy talán most nekigyürkőzik a dolognak. Nagy rajta a nyomás, és egy olyan bonyolult politikai képlet megoldása vár rá, amellyel már többen kudarcot vallottak.

Barack Obama híres arról, hogy nagyon kimérten viselkedik, és alig mutatja ki az érzelmeit. Maureen Dowd, a New York Times publicistája például egyenesen a Star Trek sorozat hűvös, mindig racionálisan cselekvő figurájához, Mr. Spockhoz szokta hasonlítani a cikkeiben. Péntek délután azonban teljesen más arcát mutatta meg az elnök, amikor a húsz kisgyerek halálát követelő connecticuti lövöldözésről szóló nyilatkozatát könnyekkel küszködve olvasta fel. Hosszú másodpercekre leállt, lehajtotta a fejét, és a szemét törölgette, miközben csak a fényképezőgépek kattogását lehetett hallani a közvetítésben.

"Túl sokszor mentünk már át ilyesmin. Legyen az egy általános iskola Newtownban, egy bevásárlóközpont Oregonban, egy templom Wisconsinban, egy mozi Aurorában vagy egy utcasarok Chicagóban - ezek a városrészek a mi városrészeink, és ezek a gyerekek a mi gyerekeink" - utalt a közelmúlt hasonló lövöldözéseire, majd kijelentette, "össze kell fognunk, és érdemi módon, a politikától függetlenül cselekednünk kell azért, hogy megelőzzük a tragédiákat".

Ima az elnökhöz

A brutális támadás által láthatóan őszintén megrázott Obama ezzel az érzelemdús reakcióval jól kifejezte azt, amit vélhetően a legtöbb amerikai érzett a híreket hallva, alig több mint egy órával a nyilatkozata után azonban elégedetlen tüntetők kis csoportja jelent meg a Fehér Ház előtt. Gyertyát gyújtottak, imádkoztak és énekeltek, de az emlékezésen túl konkrét üzenetük is volt. "Elnök úr, imádkozunk azért, hogy cselekedjen" - állt az egyik tüntető által tartott transzparensen, és a rövid beszédeknek is visszatérő eleme volt, hogy most már tényleg tenni kell valamit a lőfegyverrel elkövetett erőszak megfékezése érdekében.

"Néztem, ahogy az elnök kiállt, és értékelem a könnyeit, valamint azt, hogy valószínűleg elmegy majd a helyszínre, hogy vigasztalja az embereket. Ezt meg is kell tennie. De nekem ez nem elég, szeretném, ha többé nem történne ilyesmi" - fogalmazott a tüntetés egyik szónoka, egy idősebb nő, akinek a férjét lőtték le évtizedekkel ezelőtt.

Figyelmeztetés a Fehér Háznak

A Fehér Ház előtti demonstráció ugyan alig több, mint fél órán keresztül tartott, és csak mintegy negyvenen vettek rajta részt, de az elnökre nehezedő nyomásnak ez csak egy apró megnyilvánulása volt. Több befolyásos politikus is felszólította Obamát, hogy tegyen a fegyvertartási szabályok szigorítása érdekében. Michael Bloomberg New York-i polgármester például szinte kigúnyolta Obamát, amiért a pénteki nyilatkozatában meglehetősen tágan fogalmazva "érdemi" cselekvésről beszélt. "Az érdemi cselekvésre való felszólítás nem elég. Ilyet már sokszor hallottunk. Amit viszont nem láttunk, az a vezetői szerep - sem az elnöktől, sem a kongresszustól. Ennek véget kell érnie a mai napon. Ez nemzeti tragédia, és nemzeti választ követel" - fogalmazott meglehetősen keményen Bloomberg, aki régóta a fegyvertartási szabályok szigorítása mellett kampányol.

A szabályok keményítése mellett régóta kiálló Carolyn McCarthy demokrata képviselő pedig figyelmeztette a Fehér Házat, hogy ha nem cselekszik, akkor "felveszi a kesztyűt", és attól sem riad vissza, hogy az elnök számára kínos kampányba kezdjen a fegyvertartási szabályok szigorítása érdekében.

Elhangzottak felháborodott, a politikusokat cselekvésre szólító reakciók befolyásos médiaszereplőktől is. Az elnökkel általában szimpatizáló hírcsatorna, az MSNBC azonnal ráugrott a jogszabály-változtatás témájára, a CNN esti talkshow-jának műsorvezetője, a ripacskodásra hajlamos Piers Morgan pedig egyrészt kijelentette, hogy "ideje cselekedni", másrészt kiabálásba torkolló beszélgetést folytatott a jelenlegi fegyvertartási szabályok fenntartása mellett érvelő vendégeivel.

Az ősi jog

A fegyverviselés az egyik legősibb jog az Egyesült Államokban (az alkotmány második kiegészítése mondja ki, és így közvetlenül a másik szentként kezelt alapjog, a szólásszabadság után következik), a konkrét szabályokról azonban évtizedek óta állandó vita folyik. A Washington Post által idézett 2007-es felmérés szerint átlagosan száz emberből 88 rendelkezik lőfegyverrel az Egyesült Államokban, ami világszerte a legmagasabb aránynak számít. Ennek hátterében az áll, hogy nagyon könnyű fegyverhez jutni, és a szigorítás mellett érvelők azt mondják, ennek közvetlen következménye az, hogy a connecticutihoz hasonló brutális támadások megtörténhetnek.

A fegyvertartási szabályok fenntartásának támogatói azonban azt mondják, nem a szigorítással lehet megakadályozni az ilyen eseteket, hanem azzal, ha megfékezik azokat a zavart elméjű embereket, akik ezeket a támadásokat elkövetik (a connecticuti ámokfutónak, Adam Lanzának állítólag volt valamilyen személyiségzavara). "Új törvényeket akarnak az emberek, de ez valójában a szívről szól, a törvények nem változtatják meg ezt a dolgot" - fogalmazott Mike Huckabee korábbi republikánus kormányzó egy pénteki interjúban, és hozzátette azt is, hogy szerinte az iskolai erőszak megfékezésére a legjobb megoldás a vallás erősítése az oktatásban. A szigorítás ellen érvelők azt is mondják, a fegyvertartás épphogy hozzájárul a biztonsághoz, mert ha egy ilyen támadásnál jelen van olyan ember is, akinél van fegyver, az megállíthatja a támadót még a hatóságok érkezése előtt.

Meddő próbálkozások

Ezek a viták minden hasonló támadás után fellángoltak, de aztán rendszerint el is haltak különösebb változtatások nélkül. A coloradói Columbine iskolában történt 1999-es lövöldözés után eljutottak odáig, hogy a szenátus megszavazott egy szigorítást (amelynek lényege az volt, hogy a fegyvervásárokon ellenőrizzék a vevők hátterét, illetve, hogy ravaszzárral szereljék fel az eladott fegyvereket), de a képviselőházban elakadt a törvénymódosítás, és végül nem lett belőle semmi. Azóta nem voltak komolyabb próbálkozások, és bár Barack Obama többször jelezte, hogy hajlandó lenne támogatni valamiféle szigorítást, nem vállalt kezdeményező szerepet.

Tömeg a newtowni St. Rose templomban tartott megemlékezésen

Ha most elszánja magát erre, akkor a támadást kísérő általános felháborodás ellenére is nehéz menetre kell számítania. A politikai felállás ugyan nagy vonalakban az, hogy a demokraták inkább támogatják a szigorítást, míg a republikánusok ellenzik, de a képlet ennél bonyolultabb. A demokraták között is vannak olyanok, akik óvatosan állnak hozzá a szabályok keményítéséhez. Harry Reid, a szenátusi demokrata többség vezetője például a fegyverlobbi-szervezet, a National Rifle Association elkötelezett támogatója. A republikánus oldal sem teljesen egységes, a konzervatív körökben befolyásos Fox News hírcsatorna tulajdonosa, Rupert Murdoch például régóta a szigorítást követelők közé tartozik, és a pénteki támadás után is feltette azt a kérdést a Twitteren, hogy "mikor fognak a politikusok elég bátrak lenni ahhoz, hogy betiltsák az automata fegyvereket?"

A politikai környezet sem tűnik igazán megfelelőnek egy ilyen ellentmondásos ügy kezelésére, a két oldal ugyanis épp a kellős közepén van egy nagyon nehézkesen haladó költségvetési tárgyalásnak, a Fehér Ház pedig jelezte, ha annak vége, akkor az elnök a szintén súlyos társadalmi problémákat okozó bevándorlás rendezésére akar koncentrálni. Lehet azonban, hogy a mindig alaposan mérlegelő Obamát ezúttal magával ragadják az érzelmei, és változtat a tervein.