Beletört a cseh ellenzék bicskája a kormánybuktatásba

Nem kapott többséget a cseh parlamentben az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt Petr Necas miniszterelnök és kormánya elleni bizalmatlansági indítványa, amelyet Václav Klaus államfő váratlan újévi amnesztiája apropóján nyújtottak be. A kormányfő által ellenjegyzett elnöki amnesztia nagy felháborodást váltott ki az országban: még a két kisebbik kormánypárt is nyíltan bírálta az intézkedést, illetve Necast, de a szavazáskor mégis támogatták a kormányt.

Nem sikerült megbuktatnia csütörtökön a cseh ellenzéknek a Petr Necas vezette jobbközép koalíciós kormányt. Az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) azért nyújtott be bizalmatlansági indítványt, mert szerinte a kormány - és személyesen Petr Necas - kudarcot vallott Václav Klaus államfő váratlan újévi amnesztiája kapcsán. A kormányfő által ellenjegyzett elnöki amnesztia nagy felháborodást váltott ki az országban.

A 200 tagú képviselőházban a kormány megbuktatásához legalább 101 szavazatra volt szükség, a csaknem tíz órán át tartó vita után késő este megtartott szavazáson azonban a bizalmatlansági indítványt csak 92 képviselő támogatta. Az indítvány ellen 97-en szavaztak, 11 képviselő nem vett részt a szavazáson.

A szavazást megelőző vita rendkívül indulatosra sikeredett. Külön érdekessége az volt, hogy a két kisebbik kormánypárt - a TOP 09 és a Liberális Demokraták (LIDEM) - több képviselője is nyíltan bírálta Klaus amnesztiáját, illetve a miniszterelnököt, hogy aláírta a dokumentumot, de a szavazáskor mégis támogatták a kormányt.

Kudarcot vallott a cseh kormány, ezért jogos a követelés, hogy a kabinet távozzon hivatalából - hangoztatta Bohuslav Sobotka, a CSSD elnöke, amikor megindokolta, hogy pártja miért nyújtott be ebben a ciklusban immár ötödször bizalmatlansági indítványt a Necas vezette kormány ellen. Sobotka szerint a kormány felelőtlenül járt el, amikor a miniszterelnök minden ellenvetés nélkül aláírta Klaus közkegyelmét.

Klaus az amnesztiát a Cseh Köztársaság megalakulásának 20. évfordulója alkalmával hirdette meg, s váratlan döntése rendkívüli vihart kavart nemcsak a cseh politikában, hanem a társadalomban is. Felmérések szerint a lakosság 80 százaléka nem ért egyet az amnesztiával, amely több mint 30 ezer bűnesetet érint. A szenátorok egy csoportja a hét elején beadványban fordult az alkotmánybírósághoz, hogy a testület helyezze hatályon kívül a közkegyelem egyes rendelkezéseit.

Az emberek leginkább az ellen tiltakoznak, hogy a közkegyelem miatt súlyos, sokmilliós, sőt milliárdos csalásokat, visszaéléseket elkövető emberek elleni büntetőeljárások is megszűnnek. Mindezek következtében sok tízezer ember a jövőben elesik attól, hogy bírósági úton kárpótlást szerezzen az érintettek által nekik okozott károkért. Szabadlábra kerültek például olyan vállalkozók is, akik milliókat zsebeltek be az emberektől új lakásokra, de azok sosem épültek meg.

Necas, aki egyben a legerősebb kormánypárt, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke is, a vitában ismételten azzal védekezett, hogy kormányfőként csak aláírta a Klaus által elrendelt amnesztiát, szerinte ez merő formalitás. "Ez nem a Cseh Köztársaság kormánya által kihirdetett közkegyelem" - hangsúlyozta a miniszterelnök. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy az ügy ilyen hatalmas indulatokat váltott ki a társadalomban.

Klaus ugyan meghívást kapott a képviselőház ülésére, hogy személyesen indokolhassa meg az amnesztiát, de a részvételt elutasította. Szerinte politikai harcról van szó, s az amnesztia ebben csak ürügy.