Kik nézik szúrós szemmel Orbánt?

Mosolyszünet kezdődött az Egyesült Államokkal, összebalhéztunk Romániával, a németek és az osztrákok is szúrós szemmel néznek Magyarországra. Az Orbán-kormány három év alatt belefutott egy nagy diplomáciai botrányba, megpróbált a nagyokkal üzletelni, de új barátokat is szerzett a világ keleti részében, sőt a szomszédban is.

Kisöprik a német tulajdonosok a Mátrai erőmű kasszáját - mondta egy fideszes országgyűlési képviselő pár napja egy sajtótájékoztatón. Nem ő volt az egyetlen, aki az elmúlt időszakban beszólt a németeknek, Orbán Viktor például a német közszolgálati média egy Magyarországról szóló rajzfilmje miatt háborodott fel. A németek sem voltak restek az utóbbi időben, a negyedik alkotmánymódosítás miatt Angela Merkel kancellár is bírálta a kormányt, egy német polgármester pedig visszautasított egy magyar díjat.

A második Orbán-kormányt 2010 óta rengeteg bírálat érte külföldről az új médiatörvény, az alaptörvény, illetve egyes sarkalatos törvények miatt. Eközben a magyar kormány kelet felé tapogatózott, új barátokat szerzett, és egy nagy diplomáciai botrányba is beleszaladt. Kik a magyar kormány barátai külföldön, kikkel üzletelnénk, és kik nézik szúrós szemmel Orbán Viktort?

Akik aggódnak értünk

Magyarországnak jogállamnak kell maradnia címmel jelentetett meg publicisztikát március elején a német külügyi államminiszter a negyedik alkotmánymódosítás miatt, Angela Merkel német kancellár pedig a kétharmados parlamenti többséggel való felelősségteljesebb bánásmódra hívta fel a figyelmet, és arra is figyelmeztette Áder János államfőt, hogy komolyan kell venni az európai partnerországok aggodalmait.

A németek már 2011-ben is felemelték a hangjukat a magyar kormány intézkedései miatt, akkor arra szólították fel a kormányt, hogy változtasson a médiatörvényen. Azóta a Bundestag többször is vitázott a magyar demokrácia helyzetéről, utoljára éppen az alkotmánymódosítás miatt. A német kormányzó pártok azonban eddig elutasítottak minden Magyarország-ellenes határozatot, és a fenti nyilatkozatok ellenére is az udvarias hangnem a jellemző a két kormány között. Orbán Viktor például szívélyes hangvételű levélben magyarázta Angela Merkelnek az alkotmánymódosítást.

Orbán Viktor és Angela Merkel német kancellár

"Aggódunk amiatt, hogy a hatalom néhány ember kezében összpontosul, például az igazságszolgáltatásban vagy a média felügyeletében, illetve néhány más kormányzati szervben" - nyilatkozta Thomas O. Melia, az amerikai külügyminisztérium demokráciáért, emberi jogokért és a munka világáért felelős helyettes államtitkára januárban.

Az Egyesült Államok a magyar kormány legkeményebb kritikusai között van, az elmúlt három évben Orbánék kaptak már tőlük diplomáciai tiltakozó jegyzéket, küldött már az új alkotmányt bíráló levelet Hillary Clinton, és a budapesti nagykövet is jelezte már, hogy aggódnak a magyar demokráciáért. Márciusban az amerikai törvényhozásban hallgatták meg a Fidesz politikusait, akiknek az alaptörvény módosítása miatt kellett magyarázkodniuk.

Akiknél kihúztuk a gyufát

Az osztrák külügyi államtitkár erősebben szólt oda Orbánnak a napokban, amikor a miniszterelnök azt mondta, hogy a Magyarországon gazdálkodó osztrákok többsége valószínűleg törvénytelenül tevékenykedik. Szerinte ugyanis "nem első alkalommal csorbulnak osztrák vállalkozók érdekei a magyar törvényhozásban". Az osztrák kormányt a magyar devizahiteleseket segítő intézkedések bosszantották fel, a kancellár 2011-ben úgy fogalmazott, a magyar féllel való egyeztetés helyett inkább megvizsgálják, jogszerű-e a kormány akkori ötlete, a devizahitelesek végtörlesztése.

2012-ben Franciaországgal is voltak keményebb vitái a kormánynak az étkezési utalványokkal foglalkozó francia cégeket érintő ügyek miatt. A franciák azt kifogásolták, hogy a magyar kormány előnybe hozta az újonnan alapított Erzsébet-utalványt a francia cégek utalványival szemben. Nicolas Sarkozy akkori francia elnök levelet is írt Orbánnak. A vita miatt bekérették a párizsi magyar nagykövetet, a francia kormány szerint ugyanis Magyarország nem tartotta tiszteletben az Európai Unióban érvényes szabadkereskedelmi szabályokat, és bünteti a francia vállalatokat.

A legparázsabb vitái Románia 2012-ben megválasztott miniszterelnökével, Victor Pontával voltak a magyar kormánynak. A román kormányfő szóvá tette például azt, amikor Kövér László házelnök barbárnak nevezte, hogy a román kormány megtiltotta Nyírő József újratemetését. Ponta közvetlenül Orbánnak is beszólt, amiért szerinte a magyar kormányfő beavatkozott a román belpolitikába azzal, hogy a romániai magyarokat távolmaradásra szólította fel a Traian Basescu leváltásáról szóló népszavazás előtt.

Victor Ponta román miniszterelnök

A "keresztnéven kívül semmi közös nincsen bennünk" - mondta egyszer Ponta magáról és Orbánról. A két kormány legutóbb a székely zászlók miatt veszett össze egymással. A magyar külügyi államtitkár nyilvánosan szót emelt a kisebbségi jelképek használatának romániai korlátozása ellen, mire a román miniszterelnök azt mondta, "a hazai törvénykezés és a kisebbségi jogok hazai tiszteletben tartása Románia belügye: nincs amiért beleszóljon a magyar miniszterelnök, és nem vagyok kíváncsi a véleményére ebben a témában".

Akikkel kibékültünk

Van olyan szomszéd is, akivel korábban hűvös volt a magyar kormány kapcsolata, az utóbbi időben azonban jelentős változás állt be. Orbán Viktor 2010-ben még az állampolgársági törvénnyel hergelte a nem sokkal később választási vereséget szenvedett Robert Fico szlovák kormányfőt, a szlovák kormány pedig válaszul meghozta azt a sokat bírált intézkedését, miszerint az, aki elfogadja a magyar állampolgárságot, elveszíti a szlovákot.

A vitatott törvények még mindig életben vannak, a két politikus azonban Fico 2012-es újraválasztása után összebarátkozott. Együtt pálinkáztak egy pilisszentkereszti szlovák ház avatásán, és körbedicsérték egymást. Orbán Szlovákia gazdasági eredményeit méltatta, Fico pedig azt nyilatkozta, hogy a két szomszédos országnak szüksége van egymásra, nem engedhetik meg maguknak, hogy feszültségek terheljék a kapcsolatukat.

Orbán Viktor és Robert Fico Pilisszentkereszten

A magyar kormány egy másik szomszéddal is megtalálta a közös hangot. Áder János pár napja találkozott a horvát államfővel, és példaértékűnek nevezte a horvát-magyar viszonyt, Ivo Josipovic pedig megköszönte, hogy Magyarország támogatta Horvátországot az EU-csatlakozási tárgyalások során. Pedig a Mol-ügy miatt voltak hullámvölgyek is a kétoldalú kapcsolatokban. "Horvátország tiszteletben tartja a magyar igazságügyi hatóságok döntéseit, ami nem mondható el a magyar félről - közölte még 2012-ben a horvát miniszterelnök arra utalva, hogy a magyar ügyészség nem engedte, hogy a horvátok kihallgassák Hernádi Zsolt Mol-vezérigazgatót.

Akiktől sokat akartunk

A kormány külpolitikájának egy sarokköve a keleti nyitás programja: Magyarország megpróbál szoros gazdasági kapcsolatokat kiépíteni ázsiai és arab országokkal. A kormány először Kína kegyeit kezdte keresni, Orbán Viktor már 2010-ben az országba látogatott, hogy befektetőket csábítson Magyarországra.

A látogatást 2011-ben viszonozta Ven Csi-pao kínai miniszterelnök. A két politikus több jelentős gazdasági megállapodást jelentett be, Orbán akkor azt mondta, "új és nagy jelentőségű szövetséget" kötöttünk Kínával. Bejelentették azt is, hogy Kína nagyobb mennyiségű magyar állampapír-vásárlást tervez.

Orbán Viktor Sanghajban 2010-ben

Kína után az arab országoknak is udvarolni kezdett a kormány. 2011-ben Orbán Viktor vezetésével magyar delegáció is járt Szaúd-Arábiában, és leginkább az esetleges állampapír-vásárlásról tárgyaltak. Kézzelfogható eredménnyel nem járt a találkozó, a magyar fél szerint ugyanakkor a szaúdiak komolyan vették a magyarországi lehetőségeket. Azóta azonban jóformán csak további tárgyalásokról hallani, illetve az idén született egy oktatási-tudományos megállapodás a két ország között.

Oroszországgal hasonló szándékai voltak a magyar kormánynak, Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin első és második találkozása azonban eredménytelenül zárult, és az oroszok azóta sem ruháztak be magyar államkötvényekbe. Azonban egyre gyorsabban épül az orosz illetőségű Déli Áramlat olajvezeték, amelynek megvalósulását a magyar kormány is komolyan támogatja, annak ellenére, hogy a miniszterelnök néhány éve még az ország érdekeivel ellentétes puccsként jellemezte a projektet.

Akikkel összejöhet az üzlet

A magyar kormány legnagyobb diplomácia botrányát is a keleti nyitásnak köszönheti. Magyarország augusztus 31-én átadott Azerbajdzsánnak egy örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt azeri katonát, Ramil Sahib Safarovot. A férfit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. A történtek miatt Örményország felfüggesztette diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal.

Tüntetés az azeri baltás gyilkos kiadása miatt

A baltás gyilkos kiadatása után azonban felpörögtek az azeri-magyar gazdasági kapcsolatok. Az Azerbajdzsánból érkező földgáz és a magyar húsexport mellett egy Azerbajdzsánt Európával összekötő vasútvonal létesítése is szóba került Budapesten tartott azeri-magyar tárgyalásokon, a magyar gyógyturizmust népszerűsítik Azerbajdzsánban, és már az első magyar kereskedőházat is megnyitották Bakuban.

Az azeriek mellett más, kisebb országokkal is sikerült gazdasági együttműködést nyélbe ütnie a kormánynak. Magyar sertést küldünk például Vietnamba, ahol népesség-nyilvántartási, valamint víztisztítási megbízatásokat is megcsíptek magyar cégek. Kuvaitban is járt Szijjártó Péter külgazdasági államtitkár, és a hazai gyógyturizmust, a magyar csirkét, és az út-, vasút- és aluljáró-építő cégeket dicsérte. Onkológiai együttműködést is kötött kuvaiti kollégájával, így először kuvaiti orvosok látogatnak Magyarországra, majd magyarok Kuvaitba.

Kazahsztánnal egy közös alap létrehozását támogatná a kormány, amelyből közös vállalatok tevékenységét, vállalkozások működését lehet támogatni. Grúziában pedig infrastrukturális lehetőségekhez juthat Magyarország. Grúzia második legnagyobb városa repülőterének kivitelezési munkáit 60-70 százalékban öt magyar vállalat végezte, Szijjártó szerint jó referenciát teremtve a további beruházási együttműködéseknek.

Újabban Jordániában, Indiában és Ukrajnában kopogtat a kormány. Jordániába márciusban utazott el egy delegáció Orbán Viktorral az élen, hogy a gazdasági együttműködésről tárgyaljon, az ukrán miniszterelnök pedig pár nappal később látogatta meg Magyarországot. Ukrajna a jövőben is gyors gazdasági növekedésre képes ország lesz, Magyarország pedig szeretne részt venni ebben a fejlődésben - mondta a miniszterelnök. Orbán hivatalos indiai látogatására októberben kerülhet sor, a külügyi államtitkár-helyettes szerint Magyarország a jelenleginél több gépet és gépi berendezéseket exportálhatna, valamint az energiatermeléshez, a vízgazdálkodáshoz kapcsolódó termékeket és technológiákat is kivihetne Indiába.

Akik miatt a világ túlsó oldalára is elmentünk

A magyar kormány 2012-ben látványosan érdeklődni kezdett az óceániai országok, köztük Tonga iránt, a két ország 2011. szeptember 23-án New Yorkban vette fel a diplomáciai kapcsolatot külügyminiszteri szinten. A kapcsolatfelvétel része volt annak a törekvésnek, hogy Magyarország bekerüljön az ENSZ legfontosabb döntéshozó testületébe, a Biztonsági Tanácsba (BT). Ehhez az ENSZ közgyűlésében kétharmados támogatást kellett volna szerezni, és mivel a közgyűlésen a világ minden országának egy-egy szavazata van, a magyar diplomaták a távoli Óceánia apró szigetállamait is megkörnyékezték a támogatásért.

Orbán Viktor és Abdalláh Enszúr jordán kormányfő

2011 májusában a kormány rendeletet adott ki arról, hogy nagyköveti szintű kapcsolatot létesít 11 óceániai szigetcsoporttal. Nyár végén aztán a Külügyminisztérium azt közölte, hogy mégsem utazik nagykövet minden szigetre, csak a négy legfontosabbnak tartott óceániai országgal lesz nagyköveti szintű kapcsolatunk. Ez a négy ország Tonga, Szamoa, Pápua-Új-Guinea és a Fidzsi-szigetek.

Az ENSZ BT-tagságot ugyan nem nyerte el Magyarország, az óceániai kapcsolatok megmaradtak, a tongai nagykövetség akkreditációja pedig annak ellenére is folyamatban van, hogy időközben meghalt a magyarokért rajongó tongai király.