Mintha a saját sírjukat ásnák

Újra beindult az aranyláz, amatőr bányászok ezrei kaparják a földet kegyetlen körülmények között Mongóliában, Szibériában és Alaszkában. Az embertelen életforma azért éri meg nekik, mert az arany fogytán van, az ára pedig egyre feljebb kúszik. Mi lesz velünk, ha nem lehet már gazdaságosan kinyerni az aranyat a földből? A mobiltelefonunkról vagy az aranygyűrűnkről kell-e majd először lemondanunk?

Mongóliában zajlik korunk egyik legnagyobb aranyláza. A Business Insider cikke szerint a mongol "nindzsa bányászok" felveszik a harcot a nagyvállalatokkal is, és több tízezren kapirgálják a földet napi 8 dollárnyi haszon reményében. Azért hívják őket így, mert gyakran éjszaka is dolgoznak, és a zöld nadrágjuk miatt a tini nindzsa teknőcökre emlékeztetnek.

Nagyon átalakult az aranybányászat az elmúlt években. Tizenöt éve még a felszínre hozott érc körülbelül 40 százalékát Dél-Afrikában bányászták, ráadásul néhány cég kezében volt a termelés, mostanra azonban az ország jelentősége visszaszorulóban van, és a magas ár miatt rengeteg kisebb befektető is belevágott a bányászatba. Ezért is tűnhettek fel megint a klasszikus aranyásók, akik a két kezükkel keresik az ércet például Alaszkában, Szibériában és Mongóliában - mondta Török Kálmán, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet munkatársa.

Mongol aranybányászok egy alagútban

Napjaink egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága Mongóliáé. A helyiek nagyobb része ma is állattartásból él, a gazdasági csoda azonban nem a lovaknak, juhoknak és jakoknak köszönhető, hanem az ország ásványkincseinek, amelyekből milliárddollárnyi szén, arany és réz tűnik el minden évben Kína feneketlen gyomrában. Ez és a kegyetlen tél a legfőbb oka annak, hogy az országban több tízezren adták a fejüket bányászatra, és dolgoznak külszíni fejtőkben méteres lyukakat, alagutakat kaparva a fagyott talajba. Pedig a mongol kormány a jelentős környezeti terhelés miatt már nem engedélyezi az egyéni bányászatot, viszont a nagy cégek könnyen kaphatnak engedélyt, csak meg kell ígérniük, hogy lehetőleg mérséklik a szennyezést, és a környezetet megpróbálják eredeti állapotába visszaállítani, amikor végeztek - írja a BBC.

"Mindig megtelik könnyel a szemem, amikor meglátok egy családot lovakkal" - mondta a BBC-nek Sukbaatar, aki állattartó volt, de a hosszú tél végzett 300 jószágával, így kénytelen volt bányásznak állni. Az aszály és a hideg tél az utóbbi években több mint nyolcmillió állatot ölt meg az országban, sokakat Sukbaatar sorsára juttatva. A férfi és felesége most mindennap több kilométert motorozik az aranybányához, amely a semmi közepén, egy gödröktől lyuggatott területen van, hogy napi 1600 forintnak megfelelő dollárért ássanak a fagyott földben. "Néhány embert kimentenek, de sokan meghalnak, amikor rájuk omlik a dúcok nélküli lyuk vagy alagút" - mondta a mongol bányász.

Egy másik, Angliából érkezett bányász szerint teljesen "viktoriánus körülmények" között dolgoznak a bányában az emberek, a lyukak úgy néznek ki, mint a sírok, "mintha a saját sírjukat ásnák a munkások" - mondta. A mongolokat a szükség vitte rá, hogy a saját kezükkel ássanak, a mongol hagyományok ugyanis tiltják, hogy a földet bármilyen formában megsértsék, ezért is akadoztak például a régészeti feltárások az országban. Sukbaatar felesége és fia ezért gyakran elmennek a közeli buddhista templomba, hogy megbocsátást kérjenek, amiért bányászkodnak.

Arany- és rézbánya Mongóliában

Nem véletlenül csábító az embertelen életforma. Az emberiség az ősidők óta összesen körülbelül 175 ezer tonna aranyat termelt ki, és jelenleg évente körülbelül 2500 tonnát tesznek ehhez hozzá. Az amerikai földtani intézet becslése szerint még körülbelül 50 ezer tonna arany lehet a föld mélyén, ami 20 évre lehet elegendő. A tartalékok lehetnek ennél nagyobbak, mert a magas aranyár miatt sok régi bányában is újraindítják a termelést. "Arany még évtizedekig lesz, de a kitermelés kockázata nőni fog, ezért a befektetők jobban megválogatják majd, hogy hová teszik a pénzt, és a kínálat nem fog lépést tartani a kereslettel, az arany ára pedig jelentősen emelkedni fog" - mondta Juhász Gergely, a Conclude Befektetési Zrt. vezetője. Érdekes tendencia az is, hogy míg a világ országainak jegybankjai a válság előtt évente körülbelül 500 tonna aranytartalékot adtak el, most ugyanennyit vásárolnak vissza.

Eladtuk a magyar aranyat

A magyar jegybank a rendszerváltás után több mint 60 tonna aranyat adott el, így ma csak körülbelül 3 tonnányival rendelkezik, ami elhanyagolható a devizatartalékokhoz képest. Az aranytartalékot még Surányi György jegybankelnöksége alatt számolták fel arra hivatkozva, hogy a dollárnak jobb a hozama. Magyarországnak jelenleg negyvenszer kevesebb aranya van, mint a régió országainak.

Mi történik majd, amikor elfogy az arany? Csak azt használhatjuk, amink van, hiszen nem vagyunk képesek mesterségesen előállítani, mint például a gyémántot, és az űrbányászat sem kecsegtet nagy sikerrel, hiszen az arany kialakulásához mindenképpen szükségesek azok a folyamatok, amelyek a Földön uralkodnak. Az aszteroidákon ezek nincsenek meg - mondta Török Kálmán. Az arany valójában soha nem fog eltűnni a bolygóról, csak annyira lecsökken a mennyisége, hogy nem éri már meg bányászni.

Ötvös munka közben

Ha leállnak a bányák, az eddig kitermelt arany is sokáig elég arra, hogy fedezze az ipar igényeit. A különböző elektronikai eszközökben (vezetőként), a gyógyászatban (implantátumok, gyógyszerek), felhasznált arany nagy részét újrahasznosítják. "Jelenleg a kitermelt arany 50 százaléka az ékszerészekhez kerül, 35 százalékából befektetési arany (aranyrúd és érme) lesz, és a maradék 15 százalékát használja csak fel az ipar, mint például az elektronika" - mondta Schmidt Kálmán, a Magyar Aranypiac Kft. ügyvezető igazgatója.

Így leginkább a luxusipar szenvedheti meg az arany hiányát vagy nagyon magas árát. A válság előtt - mivel senkit sem érdekelt a befektetési arany - még több nemesérc került a jegygyűrűkbe. Schmidt szerint "ha a földből elfogy az arany, akkor a tört arany fedezi majd az igényeket".

A kínaiak a legaktívabbak

Szakértők akkor tartják gazdaságosnak az arany kiművelését, ha az aranykoncentráció meghaladja a 2,5 gramm per tonnás szintet. A 2011-12-es átlagos 1,17 gramm per tonnás érték ennek kevesebb, mint a fele. Hiába javul a kitermelési technológia, a jelentősebb aranykészletek a kedvezőtlen geológiai feltételű helyeken, mindenekelőtt Afrikában találhatók.

Eközben az Egyesült Államok földtani szolgálatának friss adatai szerint tavaly a világ bányáiban 2700 tonna aranyat termeltek ki, ez 40 tonnás, másfél százalékos bővülést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Az első becslések szerint Kína 370 tonnával, 2,2 százalékos éves növekedéssel továbbra is vezeti az aranykitermelő országok listáját. A dobogón helyet kapott még Ausztrália, ahol 250 tonnát termeltek ki tavaly, azaz 3,1 százalékkal többet, mint 2011-ben, és az USA, ahol 230 tonnát, ami 1,7 százalékos bűvölés. A legnagyobb, 11,25 százalékos éves növekedés Ghánában volt, míg az egyik legnagyobb vesztes a hetvenes években még ezer tonna körüli hozammal messze világelső Dél-Afrika volt, ahol hat százalékot csökkent a termelés.