Az egész egy apró menyétféle halálával kezdődött Kaliforniában. A főként rágcsálókkal táplálkozó rókaszerű halásznyest egyik egyede véralvadásgátló hatóanyagot tartalmazó patkányméreg áldozata lett a közelmúltban. Utóbb hat további példány járt még így, majd a mérget kimutatták a veszélyeztetet fajnak számító nyugati erdeibagoly több elpusztult példányának szervezetében is.
Az általuk elfogyasztott mérget bozótpatkányok ellen szórták ki a térség - a Kalifornia északi felében fekvő, javarészt mezőgazdasági termeléssel foglakozó Humboldt megye - gazdálkodói. Ezek a farmerek nem kukoricájukat vagy búzájukat féltik a környék gyakran sok problémát okozó szapora rágcsálójától, hanem egy agrárgazdasági és környezetvédelmi szempontból eddig kevésbé vizsgált növényfajtát: marihuánát.
Kaliforniában 1996 óta szabad orvosi célból marihuánát fogyasztani és termeszteni. A mezőgazdaságból élő népesség számára mostanra komoly gazdasági potenciállá és megélhetési lehetőséggé vált a növény termesztése. Egy helyi bank becslései szerint csak tavaly 415 millió dollárral élénkítette a helyi gazdaságot a növény termesztése. Ez az összeg a megye gazdasági forgalmának negyede - írja a New York Times amerikai lap.
A régebb óta ezzel foglalkozó helyi termelők szerint az utóbbi évtizedben egyre többen vágtak bele az üzletbe, ahogy a heves drogellenes kampányok elmaradoztak, és kialakult a stabil piac. "Tiszta aranyláz" - jellemezte a helyzetet a lapnak egy helyi termelő - "és természetvédelmi szempontból végletesen kiélezett a verseny."
A mind intenzívebbé váló termesztés sokak szerint egyre inkább olyan környezeti károkat okoz, amelyet a 19-20. század fordulójának esztelen fakitermelése: az ültetvények számára letarolt dombtetők és hegyoldalak miatt durvul a talajerózió, az utak és a patakok vizének ellocsolása miatt pedig elapadnak a természetes vízfolyások, ami a térségbe ívni járó, amúgy is veszélyztetett ezüstlazacokat fenyegeti.
A pusztítás jól érzékelhető egy, Humboldt megyéről készült Google Earth-animációból, a domboldalakon, dombtetőkön hegygerinceken kivágott fák helyén sorra tűnnek elő az ültetvények. "Nem a marihuána-termelők miatt került a kihalás szélére az ezüstlazac, de ez ütheti be az utolsó szeget a koporsójába" - idézte az amerikai lap Scott Greacent, az Friends of the Eel River környezetvédő csoport vezetőjét.
Nehezíti a marihuánát felelőtlenül termesztők elleni fellépést a drog nem teljesen rendezett jogi státusza. Míg Kaliforniában a helyi jogszabályok engedélyezik az orvosi célú felhasználást, addig ez amerikai szövetségi szinten illegális. A termelők között ennek megfelelően vannak, akik igyekeznek szabályosan működni, mások azonban tesznek az előírásokra.
Utóbbiak jellemzően nem is legális felhasználására és elsősorban köztulajdonban lévő földeken termesztik a növényt. A helyi mezőgazdasági hatóságok szerint összesen 70-100 ezer tőnyi kendert termesztenek így, főleg mexikói drogkartellek.
Az orvosi célú marihuánafogyasztással könnyű visszaélni, legalábbis ezt mutatják a kanadai tapasztalatok. Ott is orvosi receptre lehet marihuánához jutni. A növényt speciális engedéllyel rendelkező elosztóhelyeken lehet megszerezni, vagy megtermeltetni egy-egy erre szakosodott, ugyancsak regisztrált, engedéllyel rendelkező termelővel. A visszaéléseket azonban nehéz kiküszöbölni: gyakoriak a hamis receptek, és előfordul, hogy a termelő az engedélyben meghatározott mennyiségnél többet szüretel, amit a feketepiacon értékesít - derül ki a Vice magazin dokumentumfilmjéből.
Miközben Kanadában a központi kormány igyekszik szigorúan fellépni a marihuánatermesztéssel és -kereskedelemmel szemben, az USA Washington és Colorado államában tavaly ősszel népszavazáson döntöttek úgy, hogy legalizálják a növény fogyasztását. A Vice filmjében megszólaltatottak közül sokan úgy vélték ezzel komoly csapást mértek a drog feketepiacára - volt olyan díler, aki azt mondta, oda lesz a megélhetése -, de érzik ezt Kaliforniában is.
A New York Times szerint a Humboldt megyei termelők még egy jó évre számíthatnak, ezért aztán mindenki ész nélkül fejleszt, hogy még kiaknázza a megmaradó lehetőségeket. Tucatszám szaporodnak az újabb és újabb ültetvények, amelyeket patkányméreggel teli üres szardíniásdobozokkal vesznek körül. A környezetvédelmi hatóságok szerint itt is a legalizálással lehetne rendet tenni és gátat szabni a környezetkárosításnak.
A legalizálással párhuzamosan komoly változás indulhat. A mindenkori társadalmi előírások, a hatalom ellen lázadók ikonikus drognövényéből a marihuánára úgy kell majd gondolni, mint egy újfajta agrárgazdasági üzletágra, ami "hatalmas szemléletváltás" - idézte a lap Gregg Goldot, a Humboldt State University pszichológia-professzorát.