A Guardian-razziát kérik számon a brit hatóságokon

A Snowden-ügy feltárásában bevetett brit módszerek a szólásszabadságot veszélyeztetik az Európa Tanács szerint. A brit titkosszolgálat már feldúlta a Guardian szerkesztőségét, és valószínűleg törvénytelenül tartóztatta fel és hallgatta ki a lap egyik újságírójának az élettársát.

Komoly dorgálást kapott Nagy-Britannia az Európa Tanácstól, miután a héten kiderült, hogy a brit kormány heteken át nyomást gyakorolt a Guardian című lapra, hogy adja át vagy semmisítse meg azokat az adathordozókat, amelyeken a Snowden-ügyhöz köthető információk voltak. Az ET szerint a meghökkentő módszerek a szólásszabadságot fenyegethetik.

A brit hatóságok a többi között azzal próbálták meg feltárni az Edward Snowden nevéhez köthető kiszivárogtatás hátterét, hogy a Heathrow repülőtéren feltartóztatták amerikai hírszerzési dokumentumok közzététele mögött álló Guardian-újságíró, Glenn Greenwald élettársát, David Mirandát.

A hétvégi akciót a terrorizmus elleni brit törvényre hivatkozva hajtották végre. A férfit kihallgatták, elkobozták a számítógépét, mobiltelefonját, digitális fényképezőgépét és memóriakártyáit. Mirandának fel kellett fednie az elektronikus postafiókjához és a közösségi oldalakhoz használt jelszavait is. Az AP amerikai hírügynökség szerint David Miranda adathordozókat vitt volna a Németországban dolgozó Laura Poitras amerikai dokumentumfilmestől a Brazíliában élő Greenwaldnak.

A brit titkosszolgálat ügynökei felkeresték a Guardian szerkesztőségét is, ahol személyesen felügyelték azoknak az adathordozóknak a megsemmisítését, amelyeken a kiszivárogtatásból származó információk voltak. A lap főszerkesztője, Alan Rusbridger szerint ez volt az egyik legbizarrabb pillanat a The Guardian hosszú történetében.

Az ügyben Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára magyarázatot vár a brit kormánytól. A szóvivője, Daniel Holtgen szerint ugyanis "nem elegendő a szólásszabadsággal kapcsolatban Ukrajnában, Oroszországban vagy Magyarországon felmerülő problémákat bírálni. Ugyanezeket a normákat kell alkalmazni mindenütt, beleértve az olyan országokat is, mint amilyen Nagy-Britannia."

A főtitkár a brit belügyminiszternek, Theresa Maynek írott levelében felvetette, hogy ezek az intézkedések „potenciálisan dermesztő hatással lehetnek az újságírók önkifejezési szabadságára”, amelyet az Emberi Jogok Európai Egyezményének a tizedik cikke garantál.

Twitter-bejegyzése szerit Thorbjorn Jagland aggodalmát osztja Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogokért felelős biztosa is. A testület ugyanakkor egyelőre még nem foglalt állást az ügyben, így még nem derült ki, hogy Brüsszel szerint sértettek-e a brit hatóságok alapvető jogokat.

Glenn Greenwald közben azzal fenyegetőzött, hogy élettársa feltartóztatása miatt újabb, Snowdentől kapott titkos dokumentumokat fog közzétenni és Londonról is közölni fog bizalmas anyagokat.

A brit kormányra nemcsak az Európa Tanács, hanem a brazil külügyminisztérium részéről is nyomás nehezedik, David Miranda ugyanis brazíliai állampolgár. Antonio Patriota brazil külügyminiszter szerint a Mirandával történtek semmivel sem igazolhatók, és ezt telefonon közölte William Hague brit külügyminiszterrel is.

Miranda ügyvédjei keresetet kívánnak benyújtani Londonban, hogy megkössék a brit hatóságok kezét az adathordozókon talált anyagok használatában. Emellett Miranda feltartóztatásának a jogosságát is meg akarják kérdőjelezni a bíróságon. A férfi a Guardiannek adott interjújában azt mondta, úgy bántak vele, mint egy bűnözővel, aki bármelyik pillanatban megtámadhatja az Egyesült Királyságot.

A terrorizmus elleni brit törvény megalkotásában részt vevő volt főkancellár, Lord Falconer a Guardiannek azt mondta: szerinte a rendőrségnek nem volt jogi alapja a terrorellenes törvény alapján kihallgatni David Mirandát. Miranda őrizetbe vétele jogvédők szerint is törvénytelen volt, és a hatalommal való visszaélést jelent.