Nem lesz több Tusványos?

A román államfő azt mondta, jövőre nem fog a magyarországi politikai elit zavartalanul lófrálni Székelyföldön, így kérdésessé vált a Bálványosi Szabadegyetem megtartása. Basescu szerint a magyarországi politikusok pofátlanokká váltak.

Traian Basescu román államfő szerint "a magyarországi politikusok nagyon pofátlanokká váltak, valószínűleg a jövőben nem járulunk hozzá a Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor megtartásához" - olvasható a Maszol.ro hírportálon. "Az idei volt az utolsó év, amikor a teljes magyarországi politikai elit zavartalanul lófrált Hargita és Kovászna megyében" - fogalmazott.

A román külügyminisztérium szerint a magyar politikusok kijelentései a román közigazgatás átszervezésével kapcsolatban beavatkozást jelentenek Románia demokratikus és szuverén folyamataiba. A román államfő is mondta, hogy Románia kész szerepet vállalni Magyarország rendreutasításában, mert feszültséggóccá vált a régióban - olvasható a Maszol.ro hírportálon.

Azt is kijelentette, hogy Romániában sosem lesz etnikai alapú közigazgatási átszervezés. Szerinte ez sztálinista gondolat, a szabadon elfogadott alkotmányuk egységes Romániát biztosít.

A Fidesz szerint a tusnádfürdői nyári szabadegyetem 1990 óta mindig a magyar-román párbeszéd helyszíne volt, ahol a külhoni magyarság sorsáról mindig is higgadt, mértéktartó módon tudtak beszélni - írta a Fidesz nevében Hidvéghi Balázs, a párt országgyűlési képviselője. A fideszes képviselő közleményében azt írta, Magyarország elkötelezett a magyar-román stratégiai partnerség alapelvei mellett, és egyben felelősséget visel minden külhoni magyar közösségért, így az erdélyi magyarságért is. Hozzátette, hogy a szomszédos országokban élő magyarokat érintő vitás kérdésekben számukra mindig a kölcsönös tisztelet és a párbeszédre törekvés a meghatározó.

A magyar Külügyminisztérium is reagált a román elnök kijelentésére. A minisztérium utasítására Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet a román külügyminisztériumban ismertette a kormány álláspontját. Füzes Oszkár kifejtette, hogy Magyarország elkötelezett a térség stabilitása mellett, amelynek természetes részét képezik az emberi jogok, valamint a nemzeti közösségek jogainak biztosítása. A kormány következetesen támogatja a romániai magyarság demokratikusan felvetett igényeit, amelyek összhangban állnak az európai normákkal és gyakorlattal. A nemzeti közösségek védelme terén is közösek az érdekeink, e téren is az építő párbeszédre és együttműködésre törekszünk - mondta Füzes Oszkár.

Orbán még dicsérte Basescut

A szabadegyetemet 1990-től szervezik meg, évente, eleinte Bálványosfürdőn rendezték, majd átkerült Tusnádfürdőre. A fideszes és az erdélyi magyar politikusok, értelmiségiek által szervezett táborba rendszeresen meghívtak romániai politikusokat is, de megmaradt magyar rendezvénynek. Elsősorban a Fideszhez, és a Fidesszel szimpatizáló erdélyi magyar politikusokhoz köthető, és a fideszesek egyik legfontosabb informális találkozóhelye.

A legutóbb néhány hete megtartott fesztiválon Orbán Viktor több mint egyórás beszédet mondott (erről itt olvashat bővebben). Arról beszélt, hogy már nem hisz abban, hogy az Európai Unió intézményrendszere képes legyen az európai gazdasági válság kezelésére. Többször gúnyos megjegyzéseket tett az EU-ra és a magyarországi bankokra.

Orbán ritkán beszélt a romániai belpolitikáról, egyszer utalt arra, hogy Traian Basescu román elnökkel jó kapcsolatokat ápol, míg a Victor Ponta által vezetett kormánnyal kevésbé. Basescu 2010-ben még a vendége is volt a fesztiválnak, ezért is váratlan a mostani kijelentése a szabadegyetemről.

Romániában többen is támadták az Orbán Viktor után felszólaló Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét, amiért azt javasolta, hogy Magyarország vállaljon védhatalmi státuszt az erdélyiek felett, mint Ausztria Dél-Tirol felett.

Vonát is támadják

Basescu reakciójának ahhoz is lehet köze, hogy az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szombati fórumán Vona Gábor azt mondta, hogy ha a magyar érdek csak konfliktus vállalásával képviselhető, akkor a konfliktust is vállalni kell. A Jobbik elnöke hiányolta, hogy a magyar kormány nem vetette fel a nemzetközi színtereken Trianon kérdését és a székelyföldi autonómia ügyét. Azt is mondta, nem fogunk lemondani arról a célunkról, hogy egyszer minden magyar egy hazában éljen.

Vona beszéde után a román külügyminisztérium kiadott egy közleményt, amelyben Vona kijelentését nagyon súlyos, a nemzetközi joggal, az európai szabványokkal, valamint a magyar-román alapszerződés és stratégiai partnerség alapelveivel ellentétesnek minősítette. Felszólította a magyar kormányt, hogy határolódjon el a Jobbik álláspontjától, amelynek a Külügyminisztérium pár órával később eleget is tett.

Vona kijelentéseit valamennyi jelentős román napilap idézte. A Romania Libera beszámolója azzal a címmel jelent meg, hogy "A Jobbik hadat üzen Romániának", a Jurnalul National Vona Gábornak azt a kijelentését emelte be beszámolója címébe, hogy "Nem mondunk le Trianon érvénytelenítéséről".

Régiósítás

Az elmérgesedett hangulathoz a román kormány régiósítási tervei is hozzájárultak, amelyeket mind a magyar kormány, mind az erdélyi magyarok többször bíráltak. A román kormány azt tervezi, hogy a jelenlegi közigazgatási beosztás helyett az uniós fejlesztési régiókat ruházná fel közigazgatási hatáskörrel, így nyolc régióból állna az ország közigazgatása. Így a főleg magyarok által lakott megyéket (például Kovászna, Hargita) nagyobb régiókba olvasztanák bele.

A régiósítási tervek ellen több tízezer erdélyi magyar tüntetett a közelmúltban. A közigazgatási reform ütemtervéről augusztus végén döntenek hivatalosan, de valószínű, hogy a kivitelezést jövőre halasztják.