A sírból is visszahoznák a pacemakereket

A gazdag nyugati országokban az elhunytak pacemakerét eltemetik vagy kidobják, miközben évente kétmillióan meghalnak amiatt, hogy nem jutnak hozzá ilyen szerkezethez. A megoldás kézenfekvőnek tűnik, mégsem egyszerű. Hányszor használatos készülék egy szívritmus-szabályozó?

„Azt sem tudtuk, mi az a pacemaker” – mondta a BBC-nek az indiai Meena. A 68 éves édesapjának azonban pont erre a szerkezetre volt szüksége, mivel a szervezete igazi pacemakere elkezdett nagyon szeszélyesen működni. A helyzet megoldhatatlan feladat elé állította a családot, egy pacemaker ugyanis megfizethetetlen volt nekik. A férfi életét végül egy használt amerikai szívritmus-szabályozó mentette meg. A nő a BBC-nek azt mondta, ha találkozhatna azzal az emberrel, aki az életmentő eszközt az édesapjának adományozta, a lábaihoz borulna, és így köszönné meg neki és a családjának, és elmondaná nekik, hogy új életet adtak a 67 éves férfinak. A használt szívritmus-szabályozókra egyre nagyobb a kereslet. Több orvos és szervezet most azon dolgozik, hogy a kínálat is nőjön.

A pacemaker elektromos impulzusok leadásával képes a szívritmus szabályozására. A Pace4Life szervezet szerint Nagy-Britanniában évente mintegy 35 ezer embernek ültetnek be pacemakert, ami öt- és ötvenezer font körüli összegbe kerül. Ezek közül a szerkezetek közül sok működőképes marad még abban a szerencsétlen esetben is, ha a használója meghal. Ennek ellenére az esetek többségében a pacemakerek sorsa is megpecsételődik: vagy eltemetik a halottal együtt, vagy, hamvasztás esetén, eltávolítják a betegből, és orvosi hulladékként megszabadulnak tőle. Ez egy meglehetősen egyszerű művelet, amelyet rendszerint a balzsamozók végeznek, és azért van szükség rá, mert a hamvasztás során a pacemaker felrobbanhat.

A használt pacemaker is esélyt ad az életre Forrás: AFP/Fred Dufour

Mindeközben a fejlődő országokban évente nagyjából kétmillió ember hal meg azért mert vagy nem jut hozzá a pacemakerekhez, vagy nem tudja megengedni magának. A két problémát nem nehéz összekötni, hogy kapjunk valami megoldást. Több orvosnak és civil szervezetnek köszönhetően egyre több temetkezési vállalaltnál teszik fel a kérdést a hozzátartozóknak: mit szólnának, ha a szerettük pacemakerért nem elásnák vagy kidobnák, hanem odaadnák egy rászorulónak, aki ezzel éveket nyerhetne még.

Még szigorúak a szabályok

A pacemakerek újrahasznosításának az ötlete kézenfekvőnek tűnik, a megvalósítása azonban már nem ilyen egyszerű. Például azért, mert a gyártók egyszeri használatra tervezik a termékeiket. A Medtronic nevű cég például közleményben figyelmeztetett arra, hogy újrahasznosítás esetén nem garantálható a pacemakerek sterilitása és teljesítménye. A minőség és a megbízhatóság érdekében egyébként is óvnák a pácienseket már használt pacemakerek beültetésétől.

Az uniós szabályok sem az újrahasznosítás pártját fogják, ugyanis csak egyszeri használatot engedélyeznek, és azt is Európán belül. Egyszer használatos terméknek tekinti a pacemakereket az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal is. Ha mégis újra akarnák hasznosítani, akkor komoly engedélyezési eljáráson kell keresztül menni.

A Reuters szerint több tanulmány is készült a pacemakerek újrahasznosításának a biztonságosságáról. A Science Daily egy olyan kutatást említ, amelyben két éven át követték 53 használt pacemakerrel élő ember egészségének az alakulását Indiában. Sem fertőzésekkel, sem jelentősebb komplikációkkal nem találkoztak, és a pacemakerek is rendben működtek. Négy beteg ismét tudott fizikai munkát vállalni, 27 nő állapota pedig annyira javult, hogy ismét bele tudta vetni magát a házimunkába. A vizsgálatot végző Gaurav Kulkarni mumbai orvos hangsúlyozta, hogy a használt pacemakerek nemcsak életet mentenek, hanem az életminőséget is javítják. Ezek nélkül ugyanis a betegek mindegyik ágyhoz lenne kötve.

Az emberek többsége hajlik az adományozásra Forrás: AFP/SPL

Néhány gyártó próbálta ugyan csökkenteni a pacemakerei árát, de a nagyon kedvezményesnek számító 800 dollár is olyan összeg, amelyet nagyon sok harmadik világbeli páciens nem engedhet meg magának. A gyártók azt mondják, hogy a termékeiket nemcsak értékesítik, hanem adományként oda is adják különböző jótékonysági szervezeteknek. A keresletet azonban ez természetesen korántsem elégíti ki.

Bár a gyártók idegenkednek az újrahasznosítástól, az orvosok közül többen jó ötletnek tartják. A brit Royal College of Medicine megválasztott elnöke, Babulal Sethia szívsebész a BBC-nek azt mondta: ez tipikusan az az eset, amikor a humanitárius válasz van annyira fontos, hogy módosítsák a kereskedelmi és egészségügyi szabályokat, hogy a fejlődő országokban élő emberek életét is megmentsék.

Az újrahasznosítást népszerűsíteni próbáló My Heart Your Heart projekt felmérése szerint a pacemakerrel élő betegek kilencven százaléka odaadná az eszközt, ha lenne rá lehetősége. Az ügy érdekében önkéntesek rendszeres hívogatják a temetkezési vállalkozásokat. A brit szabályozás értelmében, ha egy pacemakerrel élő személy vagy a családja beleegyezik abba, hogy az eszközt külföldön újrahasznosítsák, akkor legálisan ki lehet vinni az országból.

Kapnak még egy esélyt

Sok orvos már eddig is vállalkozott arra, hogy maga előkészíti a pacemakert az újrahasznosításra, és egy bőröndben elszállítja abba az országba, ahol szükség van rá. A pacemakereket ilyenkor sterilizálják, tesztelik a bennük lévő elemeket, és ha minden rendben velük, beültethetők egy következő páciensbe.

A Michigani Egyetemen most egy olyan protokoll kidolgozásával foglalkoznak, amely lehetővé tenné, hogy a jótékonysági szervezetek is bekapcsolódjanak ebbe a folyamatba. Jelenleg az amerikai gyógyszerügyi hatóság jóváhagyását várják egy 300-400 pácienst érintő klinikai vizsgálat elvégzéséhez Ghánában, Pakisztánban és Nicaraguában.

Egy használt pacemaker beültetésénél általában kétféle kockázat merül fel: vagy a fertőzésveszéllyel vagy valamiféle mechanikai zűrrel lehet számolni – magyarázta egy interjúban Thomas Crawford, a Michigani Egyetem kardiológusa. A szakember ugyanakkor hozzátette, hogy a fertőzés veszélye mindig jelen van egy beültetésnél, egy használt eszköznél azonban fennáll az a kockázat is, hogy vér vagy egyéb testnedvek beszivárognak a pacemakerbe. Ezért fontos, hogy az újbóli beültetés előtt megfelelően kitisztítsák és sterilizálják. A Michigani Egyetem szakembere szerint egyetlen más betegség sincs, amelynél ennyire egyenlőtlen esélyekkel vágnának neki a gyógyulásnak a páciensek. Ez abból is látszik, hogy a fejlődő országok adják a kardiovaszkuláris betegségek halálos áldozatainak a nyolcvan százalékát.

Thomas Crawford szerint a képlet egyszerű: ezek a fejlődő országbeli betegek vagy kapnak egy használt, de teljesen működőképes pacemakert, vagy egyáltalán nem kapnak semmit. Lehet, hogy az elem már nem teljes értékű ezekben az eszközökben, de még így is esélyt ad nekik arra, hogy életben maradjanak.

Fájhat a szíve Indiának

Bár a szívbetegség korábban elsősorban a fejlett ipari országok gondjának számítottak, ma már egyre több áldozatot szed a fejlődő országokban is. A Kardiológiai Világkongresszus becslése szerint 2020-ra a szívbetegségek okozzák majd a halálesetek több mint 40 százalékát. Ez az érték 1990-ben csak 24 százalék volt. Különösen jelentős romlást mutat India. A Lancet című orvosi folyóirat érzékletes összesítése szerint míg a szülési komplikációkban évente százezer nő hal meg, a tuberkulózis 364 ezer halálos áldozatot szed, és több mint kétmillió gyerek hal meg tüdőgyulladásban és egyéb fertőzésben, addig a szívbetegségek hárommillió indiaival végeznek minden évben.

A szívbetegségek járványszerű terjedésének a magyarázatát a Lancet egyik cikke India elképesztő gazdasági fejlődésében látja. Az elmúlt 15 évben ennek a fejlődésnek a haszonélvezői, a középosztály tagjai lelkesen tették magukévá a fejlett országok életstílusát: sokat esznek, különösen zsírokat és szénhidrátokat, miközben túl kevés kalóriát égetnek el. A földeket addig gyalog járó parasztok ma már traktorokat használnak, a városokban pedig autóval közlekednek. Autóval mennének a vécére is, ha tehetnék – állítja Naresh Trehan, az egyik újdelhi kórház kardiológiai részlegének a vezetője.

A nyugati viselkedésmintákkal együtt a nyugati betegségek is megjelentek Indiában: túlsúly, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, cukorbetegség, és a pacemakerek iránti nagy keresletért felelős szívbetegség. Sok indiai ráadásul nincs is tisztában az életmódja és a szívbetegségek közötti összefüggésekkel, különösen, hogy a nagy pocakot nem a rossz egészségi állapot, hanem a siker jelének tekintik.