Kémkedés és külföldi csoportokkal való terrorista összeesküvés vádjával is bíróság elé állítják Egyiptomban Mohamed Murszi volt iszlamista elnököt - jelentette be szerdán az egyiptomi államügyész.
A vád szerint a hatalomból júliusban eltávolított Murszi és az őt támogató Muzulmán Testvériség terrorcselekményekre készült, és e célból titokban a palesztin Hamásszal, illetve a libanoni Hezbollah szervezettel szövetkezett.
A Murszi elleni perben további vádlottként szerepel a Muzulmán Testvériség 34 magas rangú tagja, köztük Mohamed Badíe, az iszlamista mozgalom elnöke. Murszi és társai ellen "egyiptomi terrorcselekmények elkövetése érdekében külföldi szervezetek javára történő kémkedés, valamint titkos védelmi információk külföldi ország számára történő kiadása" miatt is vádat emelnek – jelentette a MENA hivatalos egyiptomi hírügynökség. Ezekért a bűncselekményekért halálbüntetés is kiszabható.
A volt államfő ellen már folyik egy másik bírósági eljárás is, mert felelősnek tartják azért, hogy tavaly decemberben heten meghaltak egy általa kiadott alkotmányos rendelet elleni kairói tüntetésen.
Az igazságszolgáltatás júliusban már kihallgatta Murszit arról, hogyan szökött meg 2011 elején a Kairó északkeleti részén fekvő Vádi Natrún-i börtönből több más iszlamistával együtt a Hoszni Mubarak elnököt elűző lázadás idején. Azzal vádolják, hogy a szökéshez igénybe vette a Hezbollah, illetve a Hamász segítségét.
Egyes vádlottaknak, így Eszám Haddádnak, Murszi elnök jobbkezének azért is felelnie kell, amiért állítólag államtitkokat adott ki a Forradalmi Gárda nevű iráni elitalakulatnak.
A főügyészség azzal is vádolja a Muzulmán Testvériséget, hogy köze van az ország első demokratikusan megválasztott elnöke megbuktatása után – egyebek mellett a Sínai-félszigeten – elkövetett támadások számának növekedéséhez.
A több tucatnyi rendőr és katona életét követelő támadások közül többnek az elkövetését az al-Kaidát követő csoportok vállalták magukra, amelyeknek nincs a Muzulmán Testvériséggel ismert kapcsolatuk.
Mohamed Murszit, akit több millió tüntető azzal vádolt, hogy nem volt képes az ország kormányzására, és a hatalmat a Muzulmán Testvériség boldogulására használta fel, július 3-án buktatta meg a hadsereg. Hívei azóta szinte naponta tüntetnek a megtorlás ellenére, amelynek a nyár eleje óta több mint ezer halálos áldozata volt.