Rompuy a BBC beszámolója szerint elég élesen fogalmazott akkor is, amikor azt mondta, hogy az Ukrajnának adott, az unióhoz való politikai közeledésre lehetőséget nyújtó ajánlat továbbra is érvényes, és tudja, hogy az idő nekik dolgozik. A tüntetések kiváltója elsősorban az volt, amikor Viktor Janukovics ukrán elnök tavaly novemberben nem írta alá az EU-párti szerződést, és Oroszországhoz fordult gazdasági segítségért.
Kerry szerint a demokratikus, európai jövőért folytatott küzdelem sehol sem fontosabb ma, mint Ukrajnában, az Egyesült Államok pedig az ukrán nép mellett áll ebben a harcban. A külügyminiszter azt mondta, hogy a tüntetők döntő része szabadon akar élni egy biztonságos és prosperáló országban, és olyanokkal akar szövetségre lépni, akik ezt a szándékot valóra váltják. Egyértelműen Oroszországra utalva azt mondta, az ukránok nem akarják a jövőjüket egyetlen szövetségeshez kötni, és nem akarják, hogy erre kényszerítsék őket.
Lavrov erre válaszolva a beszédében azt a kérdést tette fel, hogy az erőszakos utcai tüntetésekre való ösztönzésnek mi köze van a demokráciához? "Miért nem hallunk azoknak az elítéléséről, akik kormányzati épületeket foglalnak el, rárontanak a rendőrökre és rasszista, antiszemita, náci szlogeneket skandálnak?" – kérdezte Lavrov. Szerinte az uniós nemzetek nem tolerálnának hasonló megmozdulásokat a saját országaikban.
Kerry ma a tervek szerint találkozik az orosz ellenzék képviselőivel, és a Fehér Ház megerősítette, hogy az Ukrajna ellen tervezett szankciók bevezetése napirenden van.