Az ukrán hatóságok erős meggyőződéssel állítják, hogy a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó járatát egy Buk típusú, közepes hatótávolságú föld-levegő rakétarendszerrel lőtték le, és abban sem nagyon kételkednek, hogy az oroszbarát szeparatisták voltak az elkövetők. Az Egyesült Államok is egyre határozottabban állítja, hogy föld-levegő rakétával lőtték le a malajziai repülőgépet, bár azt még nem tudják, hogy kik és pontosan honnan. Egyelőre minden szóba jöhető elkövető tagad, és bizonyíték sincs arra, hogy esetleg az ukrán erők lőtték ki a rakétát, sem arra, hogy bármilyen rakétakilövő rendszer hiányozna a hadsereg arzenáljából.
A helyzet megítélésében nagyon sokat fog számítani, hogy milyen adatok kerülnek elő a gép fekete dobozaiból, amelyek egyelőre az ukrán szakadárok kezében vannak. Mivel alig néhány hónapja tűnt el rejtélyes körülmények között a Malaysia Airlines egy másik gépe, a vizsgálatok végéig egyelőre nehéz bizonyossággal megmondani, hogy mi történt.
Ha kiderül, hogy a Boeing 777-est valóban a szeparatisták lőtték le a Moszkvától kapott katonai eszközökkel, akkor az jelentősen befolyásolhatja az ukrán válságról zajló nemzetközi vitát.
Az biztos, hogy az egyre inkább befagyott helyi konfliktusban új fejezet kezdődik, és mostantól az ukrán válság már nem közvetve, hanem közvetlenül fenyegeti Európa biztonságát. Függetlenül attól, hogy melyik fél volt az elkövető, az, hogy Kelet-Ukrajna felett lelőttek egy csaknem 300 embert szállító repülőgépet, azt jelzi, hogy tovább mélyült az amúgy is súlyos ukrán válság.
Az elmúlt hónapokban az orosz szeparatisták egyre gyakrabban szedtek le a levegőből ukrán katonai gépeket, ami megkérdőjelezte a Kreml eddig hangoztatott álláspontját, miszerint a függetlenségért harcoló kelet-ukrajnaiaknak esélyük sincs a jól felszerelt ukrán hadsereggel szemben. Csakhogy egy Kalasnyikovval aligha lehet lekapni egy repülőgépet az égről. Az amerikai tisztségviselők régóta mondják, hogy a kelet-ukrajnai lázadók egyetlen helyről szerezhetik be a bonyolult fegyverzetet, és ez a hely Oroszország. Ezt a feltételezett összefonódást az Egyesült Államok egyelőre Oroszország elleni szankciókkal próbálta meg valamiképpen ellehetetleníteni. Feltételezhetően a mostani tragédiát is újabb, szigorúbb szankciók követik majd. Ennél azonban még jobban megszorongathatják Oroszországot.
John McCain amerikai szenátor a CNN-nek nyilatkozva súlyos következményeket helyezett kilátásba. McCain azt javasolta, hogy az Egyesült Államok fegyverezze fel az ukrán hadsereget, és drámai mértékben szigorítsa a szankciókat Oroszország ellen. „Vlagyimir Putyin elnököt és Oroszországot is páriaként kell kezelni, mert ha valóban ők felelősek a történtekért, akkor ezt érdemlik” – vázolta fel a lehetséges megtorlás lépéseit John McCain.
Szankciók helyett inkább a jogi felelősségre vonásban bízik Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök, aki pénteken kijelentette, hogy a tragédiáért felelős bűnösök felett a hágai nemzetközi bíróságnak kell ítélkeznie. Jacenyuk nem hagyott kétséget a felől sem, hogy Oroszország felelős a tragédiáért, és mivel nemzetközi bűncselekményt követett el, a hágai bíróság előtt kell felelnie érte.
A tragédia következményeként azonban talán átmeneti fegyverszünettel is számolni lehet, legalábbis a Donyecki Népköztársaságként emlegetett terület miniszterelnökként emlegetett vezetője, Olekszandr Borodaj jelezte, hogy kész fegyverszünetet kötni Ukrajnával a katasztrófa körülményeinek a kivizsgálása idejére. A fegyverszünet ígéretének azonban némileg ellentmond, hogy a szakadárok egyik parancsnoka nem hajlandó szüneteltetni a harcokat.
A New York Timesnak egy szakértő arról beszélt, hogy a nyugati országokban és Ukrajnában szinte azonnal a Kremlre mutogattak, és nem is várták meg a vizsgálat eredményeit. Vlagyimir Putyin közben Ukrajnára mutogat ugyan, de ez a Nyugatot nem különösebben érdekli egyelőre.
A rögtönzött vádaskodás igazságértékétől függetlenül Vlagyimir Putyin szempontjából komoly válságot jelenthet a Malaysia Airlines tragédiája. Az orosz elnököt bálványozzák és mentoruknak tartják a kelet-ukrajnai szeparatisták, ám ha kiderül, hogy ők állnak a gép lelövése mögött, akkor már nemcsak lázadók lesznek, hanem terroristák is. Ha pedig Putyin továbbra is teljes mellszélességgel támogatja őket, akkor olyan kemény új szankciókkal és egységes nyugati fellépéssel számolhat, amelyre a hidegháború óta nem volt példa.
A New Republic egyik cikke szerint a történtek azt jelzik, hogy Oroszország elveszítette az ellenőrzést a kelet-ukrajnai lázadók felett. A cikk szerint elképzelhetetlen, hogy egy nappal az után, hogy Putyin az amerikai külpolitika meggondolatlanságát bírálta, az orosz hadsereg lelőne egy utasszállító gépet. Vagyis a lázadók követhettek el végzetes hibát, amivel viszont sarokba szoríthatják az orosz elnököt. A cikk ezért a lehetséges következmények között tartja számon azt, hogy Putyin valamilyen módon megbünteti majd a lázadókat.
A New Republic szerint Vlagyimir Putyin belekezdett valamibe, amit nem tud befejezni, és olyan veszélyes szellemet engedett ki a palackból, amely már nincs teljes mértékben az ellenőrzése alatt, miközben a konfliktus egyetlen biztos pontja, hogy egyre több emberéletet követel, és az áldozatok között van már 298 civil is, akiknek semmi közük sem Oroszországhoz, sem Ukrajnához.
A Washington Post szerint a rémálomszerű incidens egyik következménye lehet, hogy Oroszország esetleg átértékeli az eddigi kelet-ukrajnai stratégiáját. A történtek ugyanis megmutathatják, hogy egy konfliktus olyan mértékben mélyülhet el, amely egyik, konfliktusban részt vevő félnek sem állt eredetileg a szándékában.
A Washington Post egy hasonló szerencsétlenség példáján keresztül mutatta be a lehetséges pozitív következményeket. Előfordulhat ugyanis, hogy egy ilyen incidens után az eredeti konfliktus súlyosbodhat, de józanságra is kényszerítheti a feleket, ami pedig az eredeti konfliktus elsimításához vezethet.
Hasonló incidens történt 1983 szeptemberében, amikor a koreai légitársaság 007-es járatát lőtték le szovjet harci gépek a Szahalin-szigetnél, a Szovjetunió rakétatesztelési zónája felett. Moszkva először tagadott, majd azt állította, hogy az utasszállító kémtevékenységet folytatott. Az eset leginkább azt bizonyította, hogy a Moszkva és Washington közötti hidegháború pattanásig feszült, és egy hajszál választja el a feleket a totális háborútól. Az eset feszültségét végül az Egyesült Államok és a Szovjetunió új lefegyverzési megállapodásokkal oldotta fel, és visszatekintve a járat lelövése hozzájárult a hidegháború végéhez és a Szovjetunió összeomlásához.