Nagy-Britannia se a külügyi és biztonságpolitikai főképviselői posztra, se az Európai Tanács élére nem állított jelöltet, de abban bízott, hogy megkaphatja a jelentősebb gazdasági tárcák egyikét. Aligha lesz így. A brit miniszterelnök ugyanis Juncker ellen kampányolt és szavazott, akárcsak Orbán Viktor. Megtörték a konszenzussal történő döntéshozatal hagyományát, szavazásra kényszerítették kollégáikat Juncker kinevezéséről. Cameron ezzel számos ellenséget szerzett.
Cameron Junckert nyilvánosan brüsszeli karrierpolitikusnak minősítette, a Bizottság élére történő kiválasztását pedig Európa rossz napjának nevezte. A történtek után nem valószínű, hogy Juncker támogatja Nagy-Britannia törekvését.
Európa vezető politikusai jövő szerdán hivatalos vacsorán egyeztetnek arról Junckerrel, hogy ki legyen az Európai Unió következő külügyi főmegbízottja, miután a brit Catherine Ashton megbízása októberben véget ér. Szintén döntésre vár, hogy ki elnökölje az európai csúcstalálkozókat, és segítse a tagállamok közti konszenzus megszületését az Európai Tanácsban. A jelenlegi elnök, Herman Van Rompuy kinevezése ez év végén jár le.
A döntést nehezíti, hogy a jelöltek politikai elköteleződése mellett a nemek közti arányok, a kis és nagyobb tagállamok, valamint az észak és dél, illetve a kelet és nyugat közti egyensúly megteremtését is figyelembe kell venni. Juncker, akinek kinevezését az Európai Parlament várhatóan kényelmes többséggel támogatja jövő kedden, Luxemburg korábbi miniszterelnökeként, jobbközép és nyugat-európai, ezért az állam- és kormányfők a másik két megüresedő posztra szocialista és nő politikusokat kereshetnek, leginkább az északi, keleti vagy dél-európai országokból.