A tárca vezetője közölte, hogy sem a fegyverek típusát, sem a szállító országokat nem nevezheti meg a kétoldalú megállapodások alapján.
A múlt heti walesi NATO-csúcson az a döntés született, hogy a szövetség nem küld fegyvereket, de tagállamai kétoldalú alapon szállíthatnak haditechnikai eszközöket Ukrajnának, amely keleti részében, Luhanszk és Donyeck megyékben már csaknem fél éve folytat fegyveres harcot a két megye elszakadását követelő Moszkva-barát szeparatistákkal, valamint Oroszországban kiképzett, és a területére beszivárgott külföldi zsoldosokkal, továbbá - Kijev és a Nyugat állítása szerint - jelenleg is állományban lévő orosz katonákkal szemben.
Petro Porosenko ukrán elnök a héten úgy fogalmazott, hogy több NATO-országgal sikerült Kijevnek kétoldalú alapon megállapodnia a haditechnikai együttműködés jelentős kiszélesítéséről. Egy korábbi nyilatkozatában egyenesen kimondta, hogy közvetlen fegyverszállításról állapodott meg a kijevi vezetés több NATO-tagállammal.
A múlt hét végén Porosenko környezetéből már kiszivárgott, hogy állítólag öt NATO-tagállam kész fegyvereket szállítani Kijevnek.
„A NATO-csúcson az Egyesült Államokkal, Franciaországgal, Olaszországgal, Lengyelországgal és Norvégiával megállapodásra jutottunk arról, hogy ellátnak minket katonai tanácsadókkal és modern fegyverekkel” - írta múlt vasárnap a Facebookon Jurij Lucenko, Julija Timosenko volt kormányfő egykori belügyminisztere, aki jelenleg a Porosenko által alapított és az államfő nevét viselő párt vezetője.
Az öt megnevezett ország védelmi minisztériumi tisztviselői azonban cáfolták ezt. Tomasz Siemoniak lengyel nemzetvédelmi miniszter kedden egy interjúban azt mondta, hogy Lengyelország kész fegyvert szállítani Ukrajnának. Azt azonban tagadta, hogy a NATO-csúcstalálkozón megállapodás született volna ilyen szállításról. Hozzátette viszont, hogy a "közeli hetekben" Kijev és Varsó tárgyalni fog erről.