Az Európai Unió tagállamai hivatalosan - a korábbi terveknek megfelelően hétfőn este úgynevezett írásos eljárással - elfogadták az Oroszországgal szembeni újabb büntetőintézkedéseket, hatálybalépésük a következő napokban várható - közölte Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. A belga politikus szerint ezeket a szankciókat vissza lehet vonni, ha a helyszínen zajló fejlemények, például a kelet-ukrajnai tűzszünet és béketerv megvalósítása ezt indokolja.
Az intézkedésekről még pénteken állapodtak meg a tagállamok uniós nagykövetei azzal a megkötéssel, hogy hivatalosan hétfőn fogadják majd el, és kedden közzé teszik közzé azokat. Az eljárás, amelyben minden tagállamnak írásban kellett volna jeleznie egyetértését, hivatalosan délután három órakor zárult volna le, ám hatig meghosszabbították, majd a nagykövetek még estig vitáztak a nyitott kérdésekről.
Közben Alexander Stubb finn miniszterelnök Helsinkiben bejelentette: a szankciók lényegével egyetért, de az időzítéssel Finnországnak problémája van. Előzőleg Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő közölte: Oroszország az újabb nyugati szankciókra válaszul kitilthatja légteréből az amerikai és európai repülőgépeket. Ennek egyik legfőbb kárvallottja a német Lufthansa, a francia Air France és a holland KLM mellett a finn Finnair lehet, amely számos járatot üzemeltet Ázsia és Európa között az orosz légtéren keresztül.
A konkrét büntetőintézkedések majd csak akkor válnak pontosan ismertté, mikor az erről szóló jogszabályokat kihirdetik az EU hivatalos lapjában. Egy neve elhallgatását kérő diplomata azonban elárulta, hogy a szankciók két csomagból állnak majd.
Egyrészt további neveket tesznek rá azoknak a listájára, akiket beutazási tilalommal és az unióban található vagyonuk befagyasztásával sújtanak. Egyúttal bővítik azok körét, akiket ilyen intézkedésekkel lehet sújtani. Az állam-, illetve kormányfőktől kapott felhatalmazás értelmében szankcióval sújtható a jövőben minden természetes és jogi személy, akinek köze van a donbaszi szakadárokhoz.
Másrészt mélyítik a már meglévő szankciós rendszert. Itt az egyeztetéseket ismerők szerint eleinte az volt a kérdés, hogy bővítsék-e a jelenlegi, négy pillérre támaszkodó szankciós rendszert, ám végül az az álláspont kerekedett felül, hogy a meglévő szankciókat módosítsák, mélyítsék. Ennek megfelelően az újabb rendelkezések is orosz vállalatok tőkepiaci hozzáférését, a hadiipart, az úgynevezett kettős felhasználású, polgári és katonai-rendészeti célra is alkalmazható eszközöket és az olajipar úgynevezett érzékeny technológiáit érintik.
Az uniós tőkepiachoz való hozzáférést eddig öt, többségi orosz állami tulajdonban lévő bank számára korlátozta az Európai Unió. Ezt most hadiipari és energiacégekkel is megtehetik. Bennfentesek szerint az intézkedések célja, hogy ezek a vállalatok ne tudjanak az uniós piacról finanszírozáshoz jutni, ezért végső soron terhet jelentsenek az orosz központi költségvetés számára.
A kettős felhasználású termékek esetében, amellett, hogy katonai célra nem lehet őket értékesíteni, az új szankciók ezen túlmenően konkrétan nevesítik, hogy mely vállalatok számára nem lehet ilyen termékeket exportálni.
Az energiaipar területén pedig a mélytengeri és sarkköri fúrást lehetővé tévő technológiák mellett a kőolaj-finomítást érintő rendelkezések várhatóak.
Újságírók érdeklődésére az uniós forrás jelezte: azt, hogy Magyarország orosz állami hitelből orosz technológiával tervezi bővíteni atomerőmű-kapacitását, a szankciók sem mint nukleáris projektet, sem mint pénzügyi műveletet nem érintik.