Minden idők legdurvább kampánya következik

A novemberi elnökválasztáson vágna vissza a liberálisokkal egyesülő jobboldal Victor Pontának a korábbi évek vereségeiért. Erre a jelenlegi helyzetben van is némi esélyük, ráadásul a recesszióba forduló országban ellenzéki pozícióból mindig is könnyebb volt nyerő stratégiát alkotni. A romániai magyarok továbbra sem számíthatnak autonómiára.

Két hónap múlva új elnököt választ Románia, lejárt Traian Basescu államfő mandátuma. Basescu 2004-ben választották államfővé, 2009-ben csak roppant szoros versenyben sikerült megőriznie az elnöki széket. Romániában az államfő jogköre lényegesen bővebb, mint Magyarországon, megtagadhatja például a miniszterelnök és a miniszterek kinevezését, és nem kötelező neki a parlamenti többséget adó pártból kijelölni a kormányfőt.

Egyebek mellett éppen ezek miatt a jogköri viták miatt vált Basescu a jelenleg is kormányzó szociáldemokraták legfőbb ellenfelévé, akik az elmúlt években mindent elkövettek, hogy elmozdítsák a hivatalából Basescut. 2012 nyarán voltak ehhez a legközelebb, amikor népszavazást tartottak Basescu felfüggesztéséről. A szavazók számáról folytatott alkotmányjogi vita után érvénytelen lett a referendum, mert végül kiderült, hogy a választókorú népesség több mint fele nem szavazott.

Traian Basescu tíz év után távozik az elnöki palotából Forrás: AFP/Georges Gobet

Ki az a Victor Ponta?

Victor Ponta miniszterelnök ez után a fiaskó után nem indított újabb hadjáratot az államfő ellen, majd hosszas mérlegelést követően úgy döntött, hogy elindul a november 2-ai választáson. A kormányfő célja világos: ha sikerül elnyernie a Cotroceni-palota (Románia államfőjének bukaresti rezidenciája) kulcsát, akkor a baloldal átveheti az irányítást az államigazgatás fölött. Ha Ponta mégis vesztesen kerülne ki a küzdelemből, könnyen lehet, hogy miniszterelnöki pozíciója is veszélybe kerül, de ehhez nagyon gyengén kellene szerepelnie.

Ponta 2010 elején vette át az akkori ellenzéki szociáldemokrata erő irányítását Mircea Geoanától, aki a 2009-es államfőválasztáson elszenvedett vereség után nem tudott a baloldali párt élén maradni. Egy évvel később a Nemzeti Liberális Párttal közösen létrehozta a Szociálliberális Unió névre hallgató pártszövetséget. A 2008–2009-es gazdasági válságot követő megszorítási politika miatt a jobbközép kormány rohamosan veszítette el a támogatottságát, ráadásul képviselőinek elvándorlása miatt 2012 áprilisában Ponta egy sikeres bizalmatlansági indítvány eredményeként megszerezte a miniszterelnöki pozíciót is.

Victor Ponta, Románia szociáldemokrata miniszterelnöke feleségével egy kampányrendezvényen Forrás: AFP/Daniel Mihailescu

Szétesett a balliberális kormány

Ez után november végén tartották a rendes parlamenti választásokat, amelyen a Ponta vezette szövetség a mandátumok közel 70 százalékát megszerezte. A balliberális győzelem után a gazdasági elit, valamint az Európai Unió döntéshozói is azt remélték, hogy az új miniszterelnök jelentős reformokba kezd, azonban mélyen csalódniuk kellett. Az energiák jelentős részét elvitték a kormánypárton belüli csatározások, aminek a vége az lett, hogy az idén februárban a liberálisok távoztak a kabinetből, a helyüket az RMDSZ vette át.

A legfrissebb felmérések szerint a választások legnagyobb esélyese Ponta, aki jelenleg a szavazatok 40-43 százalékára számíthat. A számok világosan mutatják, hogy nagy valószínűséggel második fordulót kell majd tartani, ami roppant veszélyes lehet a miniszterelnök számára, mivel így a vele szemben lévő protesztszavazatok összegződhetnek, és az elnökválasztás egy róla szóló népszavazássá változik. Éppen ezért Ponta a következő két hónapban mindent meg fog tenni, hogy a jelöltek között az első fordulóban a lehető legnagyobb mértékben szóródjanak a voksok, és biztos szavazóinak mozgósításával az első körben megszerezze az abszolút többséget.

Romániai elnökjelöltek várható támogatottsága | Create Infographics

Gyorsan köpönyeget váltottak a liberálisok

A miniszterelnök hatalmi kísérleteit természetesen a 2012-ben a saját bevallása szerint is rommá vert jobboldal is felismerte, éppen ezért ők is az egységesedés irányába indultak el. A kormánykoalícióból távozó liberálisok és a jobbközép ellenzéki demokrata-liberálisok július végén létrehozták a Keresztény-Liberális Szövetséget. Az alakulat Klaus Johannist, Nagyszeben szász származású polgármesterét indítja az államfői tisztségért. A dél-erdélyi politikus a szavazatok körülbelül 30 százalékára számíthat, de a második fordulóban akár 47 százalékot is kaphat, amivel kézzelfogható közelségbe kerülhet számára az elnöki palota.

Johannis politikai arcélét roppant nehéz felrajzolni. 2000-ben nyerte el Nagyszeben polgármesteri tisztségét, és azóta háromszor is újraválasztották. Legnagyobb sikerét 2007-ben érte el, amikor a szász város Európa kulturális fővárosa címét töltötte be. A nagypolitika közelébe 2009 végén került, amikor az akkori ellenzéki liberálisok és szociáldemokraták az ország miniszterelnökének jelölték, de Basescu elutasította a kinevezését. Ezt követően 2013-ban belépett a liberális pártba, ahol alelnökké választották. Államelnöki jelölését nagyban segítette, hogy Pontával szemben lényegesen kisebb az elutasítottsága, és a kisebbségi szavazatok nagy részét is besöpörheti.

Klaus Johannis, az ellenzéki Keresztény-Liberális Szövetség elnökjelöltje Forrás: AFP/Str

Nem lesz székelyföldi autonómia

Még mielőtt sokan abban reménykednének, hogy Johannis esetleges sikere megnyitná az autonómia kapuját az erdélyi magyar kisebbség előtt, annak már a kampány mostani szakaszában is csalódnia kellett. Nagyszeben első embere közölte, nem támogatja a területi autonómiát, ráadásul az évszázadokig létező erdélyi szász autonómia ténye ellenére azt mondta: a szászok sohasem kértek önrendelkezést Erdélyben. Ezzel szemben elemzők szerint Johannis megnyilvánulása taktikázásnak is tekinthető, mivel el akarja kerülni, hogy kisebbségi volta miatt „rátolják” a magyarokra, akiknek autonómiaigényeit a román politikum nagy része igyekszik démonizálni, és az állam egysége elleni támadásként beállítani. Ha ugyanis Pontának sikerülne elérnie, hogy a jobbközép politikust kisebbségiként egy kalap alá vegyék a „radikális” magyarokkal, akkor a jórészt általuk gerjesztett magyarellenes hisztéria légkörében már jó előre bezsebeltnek tekinthetnék az államfői tisztséget.

Előnyben a baloldal

Pontán és Johannison kívül a felmérések szerint egyelőre senki sem szólhat bele a versengésbe, sőt már az is óriási meglepetés lenne, ha nem az előbb említett két politikus jutna be a második körbe. A baloldal abból a szempontból könnyebb helyzetben van, hogy a szocdemeken kívül nincsen jelentősebb párt a politikai arénában, míg a jobboldalon mindenki a szája íze szerint válogathat a jelöltek között. Eddig bejelentette indulási szándékát Calin-Popescu Tariceanu, aki 2004–2008 között töltötte be a miniszterelnöki tisztséget, Elena Udrea, akit Basescu-közeli politikusként jellemeznek, valamint Crin Antonescu, a liberálisok volt elnöke.

Ponta Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel Forrás: AFP/Parker Song

A jelenlegi miniszterelnök esélyeit nagyban rontja, hogy Románia technikailag is recesszióba került, mivel egymás után két negyedévben is csökkent a gazdaság teljesítménye. Éppen ezért minden idők legdurvább kampányára lehet számítani keleti szomszédunknál, mivel Ponta számára élet-halál kérdése az elnöki pozíció megszerzése, amivel pártja 2016-os választási sikerének is megágyazhatna, valamint személye hosszú időre megkerülhetetlenné válna a romániai belpolitikában.