Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Villámgyors karriert futott be a tavaly tavasszal alakult Alternatíva Németországnak (AfD), amely az augusztus 31-i szászországi tartományi választáson jutott be története során először egy helyi törvényhozásba. Az alig másfél éves párt számára a mostani hét sorsdöntő lesz, mivel szeptember 14-én Türingiában és Brandenburgban újabb tartományi voksolást tartanak. Az előzetes felmérések szerint az AfD mindkét tartományban a bejutási küszöb fölött áll, ha a felmérések beigazolódnak, akkor nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy egy új erő született a világ egyik vezető országában.
A négyoldalas pártalapító dokumentum szerint az Alternatíva Németországnak egyrészről europozitív, ami az európai eszmeiséget illeti, másrészről eurókritikus, ami a közös európai valuta ellenzését jelenti. Külpolitikai programjának legérdekesebb része, hogy lazítanának a német–francia tandemen, szorosabb viszonyt alakítanának ki Oroszországgal, és egyfajta sajátos német utat követnének, amire 1945 óta nem volt példa.
Az AfD öt hónappal a tavaly parlamenti választások előtt alakult meg, és majdnem sikerült is bejutnia a Bundestagba 4,7 százalékos eredménnyel – mondta el az Origónak Kiss J. László. Az egyetemi tanár ismertetése szerint az új párt számára az igazi sikert a májusi európai parlamenti választás hozta el, amelyen több mint hét százalékot ért el, majd az augusztus 31-i szászországi tartományi megmérettetés, ahol 9,7 százalékot kapott, és először jutott be egy helyi parlamentbe.
A szakember rámutatott arra, hogy az AfD nagyrészt egykori CDU-tagokból jött létre, és az Angela Merkel kancellár által alternatíva nélkülinek nevezett eurómentés bírálatát állította politikájának a középpontjába. Kiss J. emlékeztetett arra, hogy Németországban egészen az 1990-es évek végéig az Európai Unió iránti elkötelezettség szinte vallás volt, amelyet senki sem mert vagy akart megkérdőjelezni. Helmuth Kohl 1998. évi távozásával, de még inkább a francia és holland elutasító referendumot követően egyre erősebbé vált az euroszkeptikus tábor.
A Budapesti Corvinus Egyetem oktatója arra is felhívta a figyelmet, hogy az AfD megjelenése abból a szempontból is újdonság, hogy a jobboldal eddigi egysége is a múlté lehet. Az 1980-as évek közepéig a baloldalon a szociáldemokraták voltak domináns szerepben, de a Zöldek és a radikális baloldali Die Linke megerősödését követően komoly versenytársaik akadtak. „Most a jobboldalon a CDU került versenyhelyzetbe. és ugyan tény, hogy a szászországi választások nyomán az AfD első ízben került be egy tartományi parlamentbe, pár választási eredményből azonban nem szabad messzemenő következtetéseket levonni.”
Kiss J. az AfD politikai arcéléről elmondta, hogy a párt az unió adósságmentési programjainak egyik legélesebb kritikusa, és az euróövezet feloszlatása vagy egy északi és déli valutaövezet mellett tört lándzsát. Persze arról már nem beszélnek, hogy a márka újbóli bevezetése egy olyan erős devizát hozna létre, amely már a német gazdaság számára is káros lenne. A szakember szólt arról is, hogy a párt elnöke, Bernd Lucke az uniós mentőcsomagok kapcsán többször is EU-szintű jogsértésekről beszélt.
Az AfD szászországi sikere kapcsán az elemző kiemelte, hogy az euró elleni szólamok mellett új elemek is megjelentek a párt kampányában. Ezek között említette, hogy a Frauke Petry vezette tartományi csoport több német nyelvű zenét követelt a helyi rádiókba, a háromgyermekes családmodell mellett tette le a voksát, valamint erőteljes fellépést ígértek a határ menti térségekben lévő bűnözéssel szemben. Kiss J. hangsúlyozta, hogy az AfD mindig is határozottan elutasította, hogy nacionalista és populista politikát folytatna, magát eurókritikusnak, de nem EU-ellenes pártnak tekinti, ugyanakkor az EP-n belül az euroszkeptikus Brit Nemzeti Párttal ültek egy frakcióba.
Az egyetemi tanár arra is rámutatott, hogy az AfD szászországi szavazóinak jelentős része a kereszténydemokratáktól és a liberális FDP-től érkezett. A szakértő kiemelte, hogy a liberálisok szászországi tartományi parlamentből való kiesésével világossá vált, hogy a szabad demokraták által kínált politikai árura nincsen kereslet Németországban. Sok szavazót gyűjtött az AfD a szélsőjobboldali NPD-től is, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy nem jutottak be a helyi parlamentbe.
Az AfD-t szinte lehetetlen lenne elhelyezni a magyar politikai palettán, mivel eleve a létrejöttének az okai nem állnak fönn hazánkban. Kiss J. úgy látja, az AfD tartósan megvetheti a lábát a német belpolitikában, bár a Kalózpárt korábbi sikerei és mostani eljelentéktelenedése figyelmeztető jel lehet az új erő számára is.
