Klaus Iohannis győzelmével jókora meglepetéssel zárult a vasárnapi romániai elnökválasztás második fordulója. A jobboldal által támogatott politikus az első fordulót követően 10 százalékpontos hátrányban volt Victor Pontával, a szociáldemokraták jelöltjével szemben. A különbséget mégis le tudta dolgozni, és közel 10 százalékpontos előnnyel verte meg a baloldali miniszterelnököt.
Ponta bukásában kulcsszerepet játszott a külhoni románok szavazása körüli anomáliák – erről már Pászkán Zsolt beszélt az Origónak. Az EuroCom – romániai sajtófigyelő vezetője szerint tömegpszichózis alakult ki ebben az ügyben, mivel sokan úgy vélték, hogy direkt nem tudják leadni a szavazataikat a határon túl élők. Mindez az elégedetlenség a központi hatalom ellen fordult, és ezt az általános hangulatot tudta kihasználni Iohannis.
Az újonnan megválasztott elnök a külföldi szavazást hétfői nyilatkozatában is megemlítette. Szerinte a tisztségükkel kell felelniük a kormányban azoknak, akik hibásak a külföldi szavazás „katasztrofális” megszervezéséért, mert több ezer román nem élhetett szavazati jogával a kevés szavazókörzet miatt.
Pászkán Zsolt az egész jelenséget a hazai internetadó elleni tüntetésekhez hasonlította, amikor a korábban politikailag inaktív városi fiatalság megjelent az utcákon. Az általános elégedetlenség, amely főleg a városokban lángolt föl, átcsapott egy proteszthangulatba, amit a szociáldemokraták már nem tudtak kezelni, hasonlóan a román–román régiós szembenálláshoz. A két forduló között vált nyilvánvalóvá, hogy Románián belül erősek a régiós identitások. Ponta többször is azzal vádolta Iohannist, hogy Erdély elszakítására készül, ami végül mozgósító erővel bírt.
Pászkán Zsolt szerint Ponta veresége akár a politikus bukásához is vezethet. A román törvényhozásban a képviselők pártok közötti vándorlása Magyarországgal ellentétben meglehetősen gyakori jelenség. Egyik hétről a másikra váltanak a képviselők a különféle oldalak között, így az erősebbhez húzás miatt a szociáldemokraták többsége is könnyen elfogyhat. Az RMDSZ, a konzervatívok és az UNPR (egy baloldali alakulat) már jelezte, hogy a jobboldalhoz közeledne.
Mit hozhat az erdélyi magyarság számára Iohannis győzelme? Az újonnan megválasztott elnök többször kijelentette, hogy nem támogatja a székelyföldi autonómiát, és a széles körű decentralizációt sem helyesli. Ráadásul a Pontával szövetséges RMDSZ a második forduló előtt egyik jelölt mellett sem állt ki, azonban inkább a szociáldemokrata miniszterelnök felé hajlott.
Vagyis az derült ki, az RMDSZ ismét rossz lóra tett azzal, hogy nem a későbbi győztes mellett foglalt helyet. A párt legutóbb 2004-ben járt így, amikor Traian Basescuval szemben a szociáldemokrata Adrian Nastasét támogatta. Az RMDSZ akkor a szociáldemokratáktól való óvatos eltávolodást választotta, és a Basescu mögött álló pártokkal alakított koalíciót. Könnyen lehet, hogy most is az erősödő jobboldal mellett foglalnak majd állást.
Ponta bukása abból a szempontból is fontos mérföldkő a térségben, hogy Robert Fico után ő volt idén a második olyan hivatalban lévő miniszterelnök, aki elnökválasztást vesztett. Fico márciusban próbálta elfoglalni a szlovák elnöki palotát, de Andrej Kiska nagyon sima vereséget mért rá. Most pedig Ponta próbálkozott hatalmának a megerősítésével, de ő is kudarcot szenvedett.
Mindez a magyar belpolitikára is hatással lehet, mivel a kormánypárton belül és kívül többen is arra számítanak, hogy Orbán Viktor 2017-ben a köztársasági elnöki székben kívánja folytatni politikai pályafutását. Tény, hogy Magyarországon nem közvetlenül választják az elnököt, de a szomszédos országokban történtek ettől még érdekesek lehetnek.