Oroszország egyik legfontosabb politikai és kereskedelmi-gazdasági partnerének nevezte Magyarországot szerdán az orosz államfő, és hozzátette, hogy "Moszkva osztja Budapest készségét a párbeszéd erősítésére és a közös nagyszabású beruházások megvalósítására." Vlagyimir Putyin az Oroszországban akkreditált 15 új külföldi – köztük Balla János magyar – nagykövet megbízólevelének átadásán, a Kremlben beszélt erről.
Putyin hangsúlyozta, hogy Magyarországra úgy tekintenek Moszkvában, mint Oroszország egyik legfontosabb politikai és kereskedelmi-gazdasági partnerére, s a két ország kapcsolatai „gazdag történelemre és a népek kölcsönös tiszteletére támaszkodnak”. „Osztjuk a magyar vezetés készségét a konstruktív párbeszéd erősítésére, a tervezett, igen nagyszabású beruházási projektek közös megvalósítására” – mondta Putyin.
A Putyin-nyilatkozatot idézve a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség tágabb teret szentel a magyar-orosz viszony közelmúltbeli fejlődésének, és szakértőkre hivatkozva megjegyezte, hogy az orosz-magyar kétoldalú kapcsolatok az utóbbi időben kedvezően alakulnak, de Moszkva és Budapest energiaipari együttműködését nemtetszéssel fogadták Nyugaton.
Szijjártó Péter már visszafogottabb lelkesedéssel, vagy ha tetszik, több diplomáciai érzékkel reagált a szokatlanul kedves szavakra. Azt mondta, hogy "Európának és Oroszországnak is az egymás és a nemzetközi jog tiszteletén alapuló pragmatikus együttműködés újjáépítése az érdeke."
Szijjártó Péternek érzékelhetően kínos lehetett a túlságosan is látványos összeborulás. Az esetleges újabb Oroszország elleni nyugati büntetőintézkedésekkel kapcsolatosan például azt is kijelentette, hogy "Magyarország mindig lojális volt és lojális lesz az EU döntéseihez."
A külügyminiszter ezúttal megerősítette az Orbán Viktor által a napokban elmondottakat, vagyis azt, hogy Magyarország elkötelezett támogatója Ukrajna területi egységének és szuverenitásának. "Minden tőlünk telhető eszközzel segítjük az ukrán kormányt abban, hogy végrehajtsa azokat a strukturális reformokat, amelyek nyomán politikailag és gazdaságilag is fenntartható szerkezet jön létre az országban.”
Szijjártó Péter kiemelte: a szankciók mindenkinek kárt okoznak, ezért Magyarországnak is az az érdeke, hogy az ukrajnai válság mielőbb tárgyalásos úton rendeződjön. Mint mondta, ehhez párbeszédre és arra van szükség, hogy minden fél tartsa magát a minszki folyamatban elért megállapodásokhoz.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint "Oroszország megérti, hogy Magyarország NATO- és EU-tagként teljesíti szövetségesi kötelezettségeit, de saját érdekeit is védi." Az orosz diplomácia vezetője azt is elmondta, Magyarország megerősítette szándékát a Déli Áramlat területén áthaladó szakaszának a megépítésére.
Szijjártó Péter szerint Magyarország azt reméli, hogy az Európai Unió és Oroszország mielőbb felújítják a tárgyalásokat az orosz gázt Ukrajna megkerülésével Európa több országába eljuttató gázvezeték megépítésével kapcsolatos kérdésekről.
Szijjártó Péter szerdán arról is beszélt, hogy "nincs késés, vagy csúszás a paksi atomerőmű bővítésének előkészítési, hitelezési folyamatában." A tárcavezető magyar újságíróknak azt mondta: az erőmű bővítésével kapcsolatos magyar-orosz megállapodások érvényben vannak, azokat semmilyen módon nem érintik a Kreml Ukrajna-politikája miatt hatályban lévő nyugati szankciók.
A miniszter elismételte, hogy Magyarország energiabiztonsága szempontjából kulcsfontosságú projekt az atomerőmű kapacitásbővítése. A magyar kormány szerinte a lehető legjobb döntést hozta, amikor Oroszországgal állapodott meg. A Déli Áramlat gázvezetékkel kapcsolatban úgy vélte: Európának fel kell ismernie azt, amire az ukrajnai válság és konfliktus minden eddiginél világosabban rámutatott, hogy az energiafüggőség "csúcskihívás a Európai Unió előtt".