Bizarr tömeg vonult a sajtószabadságért Párizsban

Párizs, 2015. január 11. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen a meghívott állam- és kormányfők vonulnak az élen a Köztársaság teréről indult terrorizmus elleni történelmi tiltakozó felvonuláson, amelyet a Franciaországban elkövetett terrortámadások 17 áldozatának emlékére tartanak Párizsban 2015. január 11-én. Jobbra Orbán Viktor miniszterelnök, mellette Francois Hollande francia elnök (b), Angela Merkel német kancellár (b2), Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke (b3) és Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke (j2). MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Burger Barna

Finnország, Benin, Magyarország és Kína. Ritkán kerülnek egy listára ezek az országok, a múlt vasárnap azonban az ő képviselőik is a szabad sajtó védelmében vonultak fel Párizsban. A megjelent fontosságok hazájában azonban meglehetősen eltérő a média helyzete, ezért egy térképre gyűjtöttük az erről elérhető adatokat. Az előzetes gyanúnk beigazolódott: a párizsi tömegben plurális demokráciák és kőkemény diktatúrák is jelen voltak.

A január 7-i Charlie Hebdo-merénylet után négy nappal Párizsban a szolid becslések szerint is nagyjából egymillióan vonultak fel a sajtószabadság védelmében, Je suis Charlie feliratokkal emlékezve az áldozatokra. A tömeg elején a világpolitika színe-java menetelt: a vendéglátó franciákon kívül 54 ország képviseltette magát – állam- vagy kormányfői, illetve miniszteri szinten, netán a Párizsba akkreditált nagykövettel. A résztvevők egy részét már akkor is komoly kritika érte – Orbán Viktort meglátva például egyesek Vlagyimir Putyint hiányolták –, hiszen országaik nem épp a szabad sajtóról híresek.

Mahmúd Abbász palesztin elnök és Orbán Viktor kormányfő a párizsi menet elején. Nem kímélték őket Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda / Burger Barna

Ezen felbuzdulva megnéztük a Riporterek Határok Nélkül (RSF) 2014-es összeállítását, amely 180 országot rangsorol a sajtószabadság színvonala alapján. A szervezet számításának alapját – eltérő súllyal bár, de – hat indikátor képezi:

• sokszínűség
• a média függetlensége
• az öncenzúra jelenléte
• jogszabályi környezet
• átláthatóság
• erőforrások

A lista az ezekre adott összpontszám alapján rangsorolja az országokat – minél alacsonyabb ez az érték, annál kedvezőbb a helyzet. Az adatgyűjtésben leginkább a témában illetékes civil szervezetek, illetve az RSF-fel kapcsolatban álló tudósítók válaszai voltak mérvadóak.

Térképünkön azt láthatja, hogy a Párizsban megjelentek hazájában mennyire adottak a szabad sajtó működésének feltételei. Az egyes országok nevei mellett az RSF-től kapott pontszám, zárójelben pedig a 180-as listán elfoglalt helyezésük olvasható. A legjobb 25-be kerülteket kékkel, a következő 25-öt sárgával, az 51-100. helyezetteket naranccsal, míg a mezőny legproblémásabb (100+) tagjait pirossal jelöltük. Annyit elárulunk, hogy a január 11-i tömegben az 1. és a 175. is ott volt.

A résztvevők listáját itt találja.