Nemcsak Magyarországon, hanem a velünk határos államokban is meglehetősen fordulatos eseményeket hozott a mögöttünk hagyott év. Szlovéniában és Ukrajnában megbukott a korábbi kormány, és teljesen új pártok kerültek hatalomra. Szlovákiában és Romániában az aktuális miniszterelnökök nem tudták elfoglalni az elnöki posztot, míg Szerbiában előrehozott választásokon erősítette meg a hatalmát a kormányzó Szerb Haladó Párt.
Nyugat felől indulva először Ausztriáról érdemes pár szót ejteni. Az osztrák belpolitika nem tartogat túl sok izgalmat 2006 óta. Ennek oka, hogy azóta vezeti szociáldemokrata-néppárti nagykoalíció az országot. A két nagy párt támogatottsága választásról választásra csökken, de eddig egyáltalán nem került veszélybe a parlamenti többségük.
A nagykoalíció legfőbb kihívója az Osztrák Szabadságpárt, amely a tavalyi európai parlamenti választáson közel 20 százalékos eredményt ért el. A Heinz-Christian Strache által irányított párt már a 2015-ös bécsi helyhatósági választásokra készül, amelyen megpróbálják leváltani a több évtizede hatalmon lévő szociáldemokrata városvezetést.
Szlovákiában Magyarországhoz hasonlóan tavaly három országos választást is tartottak. Márciusban elnök-, majd májusban európai parlamenti, végül novemberben önkormányzati választást rendeztek. A 2012-es előrehozott megmérettetésen abszolút többséget szerző Robert Fico 2014 elején megpróbálta elfoglalni az elnöki palotát, azonban Andrej Kiska független jelölt a második körben nagyon simán megverte a kormányfőt.
Elemzők ezt követően azt jósolták, hogy Fico nem fog tudni felállni ebből a pofonból, de köszönhetően a rendkívül megosztott ellenzéknek, mind az európai parlamenti, mind a helyhatósági választáson a kormánypártok szerezték meg a legtöbb mandátumot a parlamenti erők közül. A Smer továbbra is magabiztosan vezeti a közvélemény-kutatásokat, és az egyre kedvezőbb gazdasági adatok révén jó eséllyel várhatja a 2016-os parlamenti voksolást.
A felvidéki magyar pártok versenyében 2014-ben a Magyar Közösség Pártja háromszor is megelőzte a Most-Hidat, így jó esélyekkel várhatják a másfél év múlva esedékes parlamenti megmérettetést. Tavaly is felmerült a szélesebb együttműködés lehetősége a két párt között, de már most biztos, hogy a következő voksoláson is egymás ellen indulnak.
Ukrajnában az év első hónapjaiban polgárháborús helyzet alakult ki, amit egy konkrét háború követett Oroszországgal. A Viktor Janukovics vezette kormány megbukott, májusban elnök-, míg októberben parlamenti választást tartottak. Kijev idén elveszítette a Krím-félszigetet, és permanens háború alakult ki az ország oroszok lakta keleti részein. Az ország szélsebesen halad az államcsőd felé, ennek elkerülése már óriási eredmény lenne 2015-ben.
Romániában 2014 rögtön a több mint kétharmados parlamenti többséggel bíró Szociálliberális Unió szétesésével kezdődött. A liberálisok azért hagyták el a koalíciót, mert így szerették volna növelni az esélyeiket az EP- és az elnökválasztásra. Helyükre az RMDSZ ugrott be. A liberálisok számítása nem vált be, mivel a Victor Ponta vezette szociáldemokraták nagyon simán megnyerték az EP-választást, majd ezt követően a kormányfő bejelentette, hogy indulni kíván a novemberi elnökválasztáson.
A jobboldali-liberális ellenzék egészen az év végéig nem talált fogást a baloldali kormányon, annak ellenére sem, hogy egyesítették az erejüket. Még az elnökválasztás első fordulóját követően is úgy tűnt, hogy Ponta könnyedén megszerzi az államfői posztot. A fordulatot a külföldön élő románok szavazása kapcsán felmerült problémák hozták meg, mivel az első körben ezrek nem tudták leadni a voksukat.
Az országos felháborodás és a kormány hibás lépései együttesen vezettek el ahhoz, hogy november 16-án Klaus Iohannist választották meg elnöknek. A német származású nagyszebeni polgármester több mint 10 százalékpontos hátrányt dolgozott le, és több mint egymillió szavazatot vert a miniszterelnökre. Iohannis a sikerét az erdélyi megyéknek, a magyaroknak és a nagyvárosi szavazóknak köszönhette.
Az RMDSZ a jobboldali fordulatot, valamint saját szavazóinak a viselkedését felismerve az év végén kilépett a Ponta-kormányból, amelynek így is megmaradt a többsége. A közvélemény választási szándéka is jelentősen megváltozott decemberre, mivel a szociáldemokraták a felmérések szerint a második helyre szorultak a jobboldali ellenzék mögött. Így reális lehetőség nyílt arra, hogy 2016-ban kormányváltás legyen keleti szomszédunknál.
Szerbiában a márciusi előrehozott parlamenti választáson erősítette meg a mandátumát a Szerb Haladó Párt. Az Aleksandar Vucic vezette alakulat a mandátumok több mint 50 százalékát szerezte meg, így hozzákezdhetett a fájdalmas gazdasági intézkedések meghozatalához. A Vajdasági Magyar Szövetség nagyon jól szerepelt a választásokon, mivel eggyel növelni tudta a mandátumai számát, és több mint 75 ezer szavazatot kapott.
Horvátországban 2014 is a válságról szólt, mivel délnyugati szomszédunk 2008 nyara óta gyakorlatilag semekkora növekedést nem tud felmutatni. Hasonlóan nagyon kedvezőtlen a munkanélküliségi ráta is, amely évek óta 20 százalék közelében van. Éppen ezért nem is meglepő, hogy az EP-választást az ellenzéki jobbközép koalíció nyerte, míg a kormányzó szociáldemokraták legfőbb kihívója egy, a semmiből felemelkedő zöld párt lett.
Végül Szlovéniában sem telt unalmasan az év, ahol szintén három országos választást tartottak tavaly. Májusban az EP-választást még az ellenzéki jobbközép Szlovén Demokrata Párt nyerte, de a júliusi előrehozott voksoláson már az újonnan alapított, Miro Cerar vezette alakulat diadalmaskodott. Az októberi önkormányzati választáson pedig a független jelöltek győztek.
A komoly gazdasági válságba került délnyugati szomszédunknál az általános elégedetlenség jele, hogy a politikai erőtér gyakorlatilag állandó mozgásban van. A jogi végzettségű Miro Cerar szeptemberben alakította meg kormányát, amelyben helyet kapott a Szlovén Nyugdíjasok Pártja és a szociáldemokraták. A Cerar vezette alakulat azóta gyakorlatilag szabadesésben van, július óta a szavazói kétharmadát elveszítette.