Félelem, kilátástalanság, válság. Ezek a mai Kárpátalja kulcsszavai. Ha nem halljuk meg, miről beszélgetnek az emberek, azt hihetnénk, a magyarlakta területeken úgy telnek a napok, mintha nem lenne háború Ukrajnában: az utcák forgalmasak, mindenki teszi a dolgát, a nagyobb települések belvárosait leszámítva szembeötlő a szegénység. Közben a cukor ára egy hét alatt megduplázódott, hiánycikk a só és a liszt, a helyiek azt várják, mikor kezdik dollárban kiírni az üzemanyag árát a kutakon.
Az utcákon előbb-utóbb a harcokra terelődik a szó, de szinte senki nem vállalja a véleményét a nevével. Kétféle toborzás zajlik jelenleg. Egyrészt mozgósítják a tartalékosokat (20 és 60 év között, 50 év fölött csak az ezredesinél nagyobb rangúakat), akik már túlestek a sorkatonaságon, őket viszik a frontra. Másrészt sorkatonai szolgálatra sorozzák be azokat, akik még nem voltak katonák. Ez korábban a 18-25 éveseket, idéntől a 20-27 éveseket érinti. Őket nem a frontra viszik, a szolgálati idő 1,5 év. Olekszandr Turcsinov, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára tavaly decemberben jelentette be, hogy 2015-től megújítják a sorkatonai szolgálatot, amit 2013-ban ugyan hivatalosan nem töröltek el, de Viktor Janukovics akkori elnök saját hatáskörében 2013 őszén már nem adott parancsot a sorozásra.
A sorkatonai behívók kiküldése mellett már 16 éves kortól katonakötelessé nyilvánítják a fiúkat, és nyilvántartásba veszik őket. Ez utóbbi a hivatásos katonaság bevezetésének szándékakor megszűnt, most újraélesztették. A mozgósítás és a sorozás fogalmát a kevés hozzáértő szerint a helyi lakosság 90 százaléka keveri, ezáltal a jövő héttől várhatóan még nagyobb lesz a pánik.
Szilvási Erzsébet, az 5500 lelkes Nagydobrony önkormányzatánál a katonai nyilvántartást vezeti. „Minket nem a katonaság fizet, mi a tanácsháza dolgozói vagyunk, a tanácsháza dolgozói pedig az emberekért vannak, nem a háborúért” - mondja.
Hozzáteszi, ha kényszerből vagy önszántukból el is mennének az emberek harcolni, ruha, cipő, élelem nincsen. Szerinte jól jellemzi a körülményeket, hogy a térség gazdáit katonai létesítmények hívogatják, például azért, mert nem tudnak kifizetni megrendelt élelmiszereket, és azt kérik, adjon pénzt a gazda.
„Idáig nálunk Nagydobronyban januártól 124 tartalékost mozgósítottak volna, de nem ment senki. Ez nem a mi háborúnk. Ungváron én még meg sem kapom a behívókat, már az egész falu tudja, hogy érkeznek” - meséli. Vagy ahogy egy helybéli fiatalember mondja, ha Erzsi néni biciklire ül, akkor ajtó, kapu zárva. A térségben sokan magyar állampolgárok is. Kilépnek az országból az ukrán útlevéllel, belépnek a magyarral. Ez azt jelenti – magyarázzák a helyiek -, hogy a határátkelőn be van jelentve, hogy ő mint ukrán kilépett, és mint magyar jött vissza, ez pedig ugye két külön ember.
Márpedig a magyar embert nem sorozhatják be, hiába hívják ugyanúgy, mint az ukránt. Az át nem vett mozgósítási parancsokat a kézbesítők visszaküldik a katonaságnak. Mellé van egy papír, azt a családtagok aláírják, igazolva, hogy a fiú külföldön van dolgozni. Ez azokra vonatkozik, akik – sok ilyen van - tényleg külföldön dolgoznak. És van egy másik igazolás, amire azt írják, hogy az érintett nem volt fellelhető, nem tartózkodik otthon.
„Ezeket a kifogásokat idáig elfogadták a hatóságok. Szilvási Erzsébet információi szerint eddig a 75 ezres lélekszámú ungvári járásból összesen 18 embert mozgósítottak - egyikőjük sem magyar -, ebből kilencen önkéntesek voltak. A megyei állami közigazgatás elnökének közlése szerint egész Kárpátaljáról összesen öt magyar nemzetiségűt vittek el januártól. Ez az adat nem mond túl sokat, mert a hadkiegészítő parancsnokság nem vezet nyilvántartást a mozgósítottak nemzetiségi hovatartozásáról. Amit tudni lehet: a harcok tavaly márciusi kezdete óta eddig összesen négy magyar nemzetiségű katona halt meg.
A hatóságok elégedetlenek a térség mozgósításon nyújtott teljesítményével. Ebben a statisztika is segíti őket, volt olyan ukrán falucska, ahová három behívó ment ki, egy ember meg is jelent a mozgósításon, ami ugye 33 százalékos eredményesség. Ennek ellenére Nagydobrony kapott 35 üres behívót is, arra az esetre, ha valaki önként jelentkezne. Eddig még egyetlen papírt sem töltöttek ki.
Múlt héten több településen már rendőrök mentek az embereket keresni, azzal a paranccsal, hogy akiket megtalálnak, azokat adják át a hadseregnek, de ők sem jártak sikerrel. Nagydorogban például három férfit próbáltak előkeríteni a rendőrök, de senki nem volt otthon. Házkutatási parancsuk nincsen, a házba ezért nem mehetnek be. Megkereshetnék delikvenseiket a munkahelyükön is, de a térségben élők közül alig 20-30 százaléknak van munkája. Információink szerint a járásban száz dolgozó férfit mozgósítottak. Mindannyiukat egy üzemben - a többi gyár védi a munkásait és nem engedik be a kézbesítőt a területükre.
A hatóságok alapos magyarázatot követelnek arról, hogy a 124-ek miért nem vonultak be. Ezzel az a baj, hogy nem kell névsort vezetni az önkormányzaton a behívottakról. Ők csak megkapják a papírokat, megpróbálják kikézbesíteni, azután visszaküldik a központba. Ennél fogva nem tudhatják, ki miért nem vette át a papírt, hiszen hogyan emlékezhetnének fejből ennyi adatra?
Hamarosan a szabályok szigorodása várható, a helyzet megoldása továbbra is a magyar útlevél lehet. Mint egyik megszólalónk rámutatott, egyelőre csinálnak útlevelet, egyelőre a határ nyitva van. Az egyszerűsített honosítási eljárás keretében az 1945 előtti Magyarország honpolgárainak utódai kaphatnak magyar állampolgárságot.
Egy januári hír szerint azonban hamarosan büntetéssel kell számolniuk azoknak az ukrán állampolgároknak, akik kettős állampolgárokként lépik át Ukrajna és az Európai Unió határát, miután az ukrán-magyar határon bevezetik a közös vámellenőrzést. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke erről azt mondta az MTI-nek, hogy nem tart ettől, mert szerintük sem az ukrán alkotmány, sem a törvények nem tiltják, ezért nem is szankcionálják a kettős állampolgárságot.
Ugyanakkor Petro Porosenko ukrán elnök már utasította az illetékes hivatalokat, dolgozzák ki annak lehetőségét, hogy a mozgósítható tartalékosok csak a hadkiegészítő parancsnokságok (vojenkomátok) írásos engedélye birtokában utazhassanak külföldre. Eddig ebből semmi nem valósult meg.
A jövő héttől kezdődik a sorkatonai behívók kézbesítése is, ami a 20-27 éves korosztályt érinti. Ezek a fiúk három hónapos kiképzést kapnak, sok helybéli félelme szerint ez azt is jelenti, hogy utána bármikor a frontvonalra vezényelhetik őket. Ez elől a behívó elől már nehezebb elbújni, mert ezt a hozzátartozók is átvehetik. A helybéliek velük kapcsolatban is a bűvös szót emlegetik: útlevél, útlevél, útlevél. Két nap alatt "el lehet intézni", csak pénz kérdése. Ami viszont sok embernek nincsen. Nagydobronyban több mint kétszáz fiatal érintett. Néhányan már közölték, kijelentkeznek az országból.
Katonakönyvet korábban mindenki kapott, az is, aki később nem szolgált a seregben. Az ő könyvükben ez a megjegyzés szerepel: nem ment át katonai kiképzésen, csak háború esetén lehet behívni szolgálatra. Ukrajnában hivatalosan nincsen hadiállapot. Ha az lesz, az azonnali határzárat jelent.
Cikkünket hamarosan folytatjuk.