Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet jelentést adott ki a lányokról és általában a Boko Haram által elrabolt nőkről. A BBC szerint több nő találkozott a lányok közül legalább ötvennel, és beszéltek is velük.
A terrorszervezet 276 gimnazista lányt rabolt el egy évvel ezelőtt az ország északkeleti részén lévő Chibok kisváros gimnáziumának kollégiumából, közülük 57 az akció utáni órákban meg tudott szökni az emberrablóktól, de 219-et azóta is eltűntként tartanak nyilván.
Az ügy heves érzelmeket kavar máig az egész világon, részben amiatt, hogy a médiának köszönhetően a Boko Haramnak ez a tömeges emberrablása vált a legismertebbé, az AI szerint azonban a szervezet - amely szándékosan vesz célba kiskorúakat - legalább 2000 nőt és lányt rabolt el 2014 eleje óta. A Boko Haram felkelése legalább 15 ezer ember halálát okozta az elmúlt hat évben.
Nigéria fővárosába, Abujába a lányok megtalálásáért küzdő "Bring Back Our Girls - Now and Alive" (Hozzátok vissza lányainkat - most azonnal és élve!) mozgalom szervez kedd estére nagygyűlést. A mozgalom tagjai az elmúlt egy évben mindennap összeültek, és követelték a lányok szabadon engedését, illetve kiszabadítását.
A legnagyobb városban, Lagosban gyertyafényes virrasztás lesz egy nagy közúti körforgalomban. A mozgalom az évforduló alkalmából nevet változtatott, mostantól így hívják: "Soha el nem feledni (őket)!" A New York-i Empire State Building vörösbe és lilába lesz öltöztetve kedd este.
Abubakar Shekaunak, a Boko Haram vezetőjének közlése szerint azokat az elrabolt lányokat, akik nem muzulmánok voltak, erőszakkal erre a hitre térítették, és valamelyik tagjukhoz adták feleségül. Az AI jelentése több tucatnyi szemtanú és a Boko Haramtól megszökő fogoly vallomásán alapul.
Ők elmondták, hogy sok elraboltat - nőket és gyerekeket is - harcra kényszerítenek, és aki ezt megtagadja, megölik. A kivégzetteket tömegsírba temetik. A szervezetnek több száz női harcosa van. Sok nőnek kell elszenvednie - időnként tömeges - nemi erőszakot.
Egy nő, aki a Boko Haram foglya volt, elmondta az Amnestynek, hogy egy Chibokhoz közeli városban, Gwozában együtt volt az elrabolt gimnazisták közül többel. Gwozát az utóbbi hetekben visszafoglalták a nigériai kormányerők. A hadsereg egy alkalommal közölte: tudja, hol tartják fogva a lányokat, de nagyon kockázatos lenne megpróbálni kiszabadítani őket.
Az AI kedden megjelent, 90 oldalas jelentésében idéz egy magas rangú parancsnokot, aki szerint a lányokat a Boko Haram a különböző nigériai, csádi és kameruni táboraiban tartja fogva. Több meg nem nevezett női szemtanú a brit BBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy három héttel ezelőtt találkoztak a gimnazisták közül körülbelül ötvennel Gwoza városában, az úton.
A lányok muzulmán öltözetet viseltek, és fegyveresek kísérték őket. A nők megkérdezték tőlük, hogy ők-e a chiboki lányok, amire igennel válaszoltak, és elmondták, hogy egy nagy házban tartják őket fogva Gwozában. Egy másik nő, aki szintén a BBC-nek nyilatkozott, szintén látott néhányat a gimnazisták közül egy faluban, novemberben.
Goodluck Jonathan nigériai elnök kormánya kezdetben igyekezett lekicsinyelni az ügy súlyát, emiatt érzéketlenséggel vádolják őt, és azzal, hogy nem tett meg minden tőle telhetőt a lányok kiszabadítása érdekében.
Azt is a szemére vetik, hogy az ország biztonsági erői évek óta nem voltak képesek hatékonyan felvenni a harcot a Boko Harammal, megakadályozni több ezer ember megölését. Csak a legutóbbi hetekben történt, hogy a nigériai hadsereg - a csádi, a kameruni és a nigeri támogatásával - nagyobb területeket vissza tudott nyerni a terroristáktól.
A kormányzati hibák valószínűleg nagy szerepet játszottak Goodluck Jonathan március végi elnökválasztási vereségében. A győztes, Muhammadu Buhari, akit május 29-én iktatnak be hivatalába, megígérte, hogy a Boko Haram elleni küzdelmet tekinti majd legfontosabb feladatának, mindamellett egy keddi nyilatkozata szerint azt "nem tudja megígérni", hogy megtalálják a lányokat.