Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Oroszország vasárnap avatta fel az Északi Sark-2015 nevű mozgó arktiszi állomást, ahol mintegy 20 orosz kutató kezdte meg munkáját. Az eseményen részt vett Dmitrij Rogozin, orosz miniszterelnök-helyettes is.
Korábban, nem egészen két hete először hajtottak végre sikeres landolást orosz ejtőernyősök a Jeges tenger jégtáblára telepített kutató egység közelében – jelentette az orosz védelmi minisztérium. Céljuk, hogy újabb bázist hozzanak létre az Északi-sark 2015 közelében.
A globális felmelegedés ütemének növekedésével és az arktiszi jég olvadásával egyre könnyebben válik hajózhatóvá a terület, ami az Ázsia és Európa közti kereskedelem szempontjából kiemelkedően fontos lehet Oroszország és versenytársai számára.
Vlagyimir Putyin orosz államfő tavaly decemberben írta alá az ország 2015-2020-as időszakra vonatkozó új katonai doktrínáját. Ebben először fogalmazták meg az északi-sarkvidéki orosz érdekek védelméről szóló irányelveket. Egy közös arktiszi parancsnokságot állítanak fel, ami koordinálja és ellenőrzi az Északi Flotta, a sarkvidéki hadviselésre kiképzett dandárok, a légtérrendészeti és légvédelmi alakulatok, valamint az adminisztratív feladatokat ellátó állomány munkáját.
Oroszország mégis visszautasítja a feltételezést, hogy militarizálni akarná a nyersanyagokban gazdag Északi-sarkvidéket. Moszkva szerint az Északi-sark körüli orosz tevékenység nem veszélyezteti a szomszédos országokat, például Norvégiát – közölte az Euronews. Az orosz külügyminisztérium reméli, hogy a növekvő orosz-amerikai feszültség ellenére sikerül megtartani az Arktisz depolitizált státuszát.
A nemzetközi jog lehetőséget biztosít az arktiszi nemzeteknek – Oroszország, USA, Dánia, Grönland, Norvégia és Kanada –, hogy 200 tengeri mérföldes sugarú körben fejlesztéseket hajtsanak végre egy adott kontinentális talapzat területén. A jog szerint a kontinentális talapzat az állam szárazföldi területéhez kapcsolódó, állandóan vízzel borított tengerfenék, ahol a földrajzi összefüggés címén a parti állam speciális gazdasági jogokat élvez.
Az orosz vállalatok egyre intenzívebb fejlesztésekbe kezdtek. Különösen kőolaj és földgáz után kutatnak. A Pecsora-öbölben működik a Gazprom állami energetikai cég fúrótornya, a Prirazlomnaja, amelynél a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet aktivistái 2013-ban tiltakoztak az arktiszi kőolajtermelés ellen. A 2015-2020-as időszakban Oroszország 222 milliárd rubelt (4,3 milliárd dollár) szán az Arktisz vidékén található források felkutatására és feltárására. A még feltáratlan természeti kincsekről Dimitrij Rogozin azt mondta, hogy „az Északi-sarkvidék az oroszok Mekkája”.
Oslo számon kérte az orosz nagykövetet, amiért Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes a norvég fennhatóság alá tartozó Svalbard-szigetekre (Spitzbergák) látogatott. Ugyanis az Európai Uniós szankciókhoz csatlakozó Norvégia is beutazási tilalommal sújtotta a politikust. Az orosz külügyminisztérium indulatosan reagált, felfoghatatlannak, és a nemzetközi jog szempontjából abszurdnak tartva azt – írta a BBC. Az oroszok szerint a jelenlegi szankcióknak semmi közük az 1920-ban megkötött, az aláírók szabad mozgását biztosító Spitzberga-egyezményhez.
A Spitzbergák igazgatását külön nemzetközi szerződés szabályozza. A terület Norvégia fennhatósága alá tartozik, de a szerződést aláíró országok – köztük Oroszország – egyenlő jogokat élveznek a természeti kincsek kiaknázásában, a beutazásban és a letelepedésben. Él ott egy kisebb, jellemzően szénbányászattal foglalkozó orosz közösség is.
Oroszország 1937 óta tart fenn az Északi-sarkon kutatóállomásokat. Az utolsót 2013-ban kellett kiüríteni, mert a hatalmas úszó jégtábla, ahova telepítették a bázist, elkezdett darabjaira esni.
