Kritikus időszak a mostani az euroatlanti biztonsági számára, egyrészt Oroszország ukrajai tevékenysége, másrészt a NATO déli határainál tapasztalható konfliktusok miatt, a szövetség külügyminiszterei ezért ezekre a kihívásokra összpontosítottak - számolt be a NATO tag- és tagjelölt országok kétnapos antalyai csúcstalálkozójának végén a szervezet főtitkára.
Jens Stoltenberg határozottan kijelenetette: mindkét irányból érkező fenyegetésekkel szemben készek megvédeni a szövetség országait, a NATO pedig rendelkezik minden olyan képességgel, amellyel ezt megtehetik. A megoldást ugyanakkor mégsem a fegyverekben látta a norvég politikus:
Ha a szomszédainkban stabilitás van, akkor nálunk biztonság lesz.
Stoltenberg Oroszország kapcsán külön is szólt a Baltikumról, hiszen a Moszkva részéről tapasztalt légtérsértések napi gyakorlattá váltak arrafelé. Mint mondta, a NATO már bővítette az ottani jelenlétét, és intenzív tárgyalásokat folytatnak - a szövetségen kívüli - Finnországgal és Svédországgal, sőt, velük folytatandó hadgyakorlatokat sem zárt ki.
Ukrajna kapcsán továbbra is világos az álláspont: a feleknek be kell tartani a minszki szerződést, ezzel összhangban Moszkvának fel kell hagynia a szakadárok támogatásával, a Krím annektálása pedig a nemzetközi jog durva megsértése.
Beszámolt arról is - Federica Mogherini uniós külügyi főképviselő ugyanis csütörtök reggel szintén Antalyába érkezett -, hogy a NATO és az EU fokozottabban együttműködik a jövőben a - Krím félszigetet is meghódító - hibrid hadviselés, illetve a kibervédelem terén. Amiben viszont nem fognak együttműködni, az a menekültkérdés, Stoltenberg szerint ugyanis ez egy uniós művelet, amit persze nagyra értékel.