Első perében húsz év börtönre, a másodikban viszont halálra ítélte a bíróság a megbuktatott egyiptomi elnököt. A bíró Mohamed Murszi mellett 106 további, ugyanebben a perben halálraítélt papírjait küldte az egyiptomi főmuftihoz, mert az ország előírásai szerint csak a legfőbb vallási méltóság jóváhagyását figyelembe véve véglegesítik a halálbüntetéseket. Murszinak viszont akkor is joga van fellebbezni az ítélet ellen, ha a főmufti jóváhagyta azt.
Az elítéltek között szerepelt az iszlamista exelnök mögött álló Muzulmán Testvériség szervezet vezetője, Mohamed Badíe, és a mozgalom egyik legismertebb támogatója, az évtizedek óta katari száműzetésben élő iszlám hitszónok, Júszuf el-Karadávi is.
A megbuktatott Mohamed Murszi ellen összesen öt eljárást indítottak. Az elsőben április végén hozott ítéletet a bíróság, a volt elnököt akkor húsz év szigorított börtönre ítélték békés tüntetők meggyilkolásában való részvétel miatt.
A vád szerint a volt államfő és a mögötte álló Szabadság és Igazságosság Pártjának vezetői 2012 decemberében a Murszi ellen demonstrálók elleni fellépésre szólították fel híveiket.
Az akcióban tíz tüntető, köztük egy újságíró is életét vesztette.
A tárgyalást vezető bíró, Ahmed Júszef az első perben ejtette az emberöléssel kapcsolatos vádakat Mursziék ellen, és hatalommal való visszaélés, valamint egyes tüntetők megkínzása miatt rótt ki rájuk börtönbüntetést. A tizennégy gyanúsítottból tizenkettőt húsz, kettejüket pedig tíz-tíz év szabadságvesztésre ítélte.
Murszit 2013-ban buktatta meg az egyiptomi hadsereg. Azóta betiltották a Muzulmán Testvériség mozgalmát is, több ezer támogatóját pedig őrizetbe vették. A volt egyiptomi elnök nem ismeri el az ellene ítéletet hozó bíróság hatalmát, hívei pedig politikai okokat sejtenek a perek mögött.