A rezsicsökkentés tetszik a briteknek

Ed Miliband, a Munkáspárt vezetője sincsen könnyű helyzetben

A brit választásokra készülő pártok egymásra licitálva versenyeznek a szavazók bizalmáért, abban azonban mindegyik egyetért, hogy a rezsit be kell fagyasztani. Lássuk, ki mit ígér.

Több kisebbségit akarnak rendőrként alkalmazni a liberálisok, és szigorítanák a bevándorlás feltételeit. A konzervatívok még mindig az EU-ellenességgel próbálják kifogni a szelet a radikálisok vitorlájából, akik viszont növelnék a tétet: a külföldi bűnelkövetőktől vegyék el a vízumukat.

Szigorúbb bevándorlási politika

Erős vezetést, átlátható gazdasági programot és az élet minden területére kiterjedő biztonságot irányzott elő a következő ciklusra David Cameron. A konzervatívokat vezető brit miniszterelnök kampányában kijelentette, hogy 2019-ig nullára csökkenti az államadósságot, 2030-ra pedig a brit gazdaság a legerősebbé válna a világon.

David Cameron felülvizsgálná a feltételeket, amelyekkel a bevándorlók is igénybe vehetik a szociális rendszert, másrészt

az újonnan csatlakozó tagállamok állampolgárainak szabad munkaerő-áramlását szeretné akár évtizedekre korlátozni.

Annak ellenére, hogy a négy alapszabadság (a tőke, az áru, a szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlása) az egyik legfontosabb uniós alapelv, a csatlakozási szerződések általában lehetőséget adnak arra, hogy a régi tagállamok ideiglenesen korlátozzák a munkavállalást. A magyarok 2004-es csatlakozásakor a britek megnyitották kapuikat a közép- és kelet-európai országok előtt, míg a németek és az osztrákok éltek a derogáció lehetőségével.

David Cameron miniszterelnök emelné a nyugdíjakat Forrás: Origo

A konzervatívok az idősebb generációról sem feledkeznének meg: a nyugdíjakat 2,5 százalékkal emelnék, a nyugdíjasoknak járó kedvezményeket - például az ingyenbérletet vagy a téli üzemanyag-hozzájárulást - megtartanák.

A nyugdíjasokat sem kímélnék

Ed Miliband, a Labour vezére azt ígérte, ha megválasztják, 2,5 milliárd fontot pumpál a nemzeti egészségügyi rendszerbe,

a minimálbért 8 fontra emeli, a gáz- és villanyszámlákat pedig 2017-ig befagyasztja.

Az egészségügy és az oktatás kivitelével a Munkáspárt szinte minden más területen redukálná a kiadásokat. A leggazdagabb nyugdíjasoktól elvennék a téli üzemanyag-hozzájárulást, a miniszterek fizetését 5 százalékkal csökkentenék, az évi 150 ezer font (63 millió forint) keresettel rendelkező munkavállalók adóját pedig 50 százalékban állapítanák meg.

Ed Miliband nagyobb autonómiát adna Skóciának Forrás: AFP/Paul Ellis

A Labour azt szorgalmazza, hogy a bevándorlók csak az után kapjanak extra állami juttatásokat, hogy legalább két évet töltöttek életvitelszerűen az Egyesült Királyság területén. A párt szélesebb autonómiát adna Skóciának és Walesnek.

Kilépnek, ha kell

A konzervatívokkal koalícióban lévő liberálisok is támogatnák az EU-ból való kilépésről szóló népszavazást, ha Brüsszel túl sok kompetenciát venne el Londontól. A határok megerősítése mellett

azonnal kiutasítanák azokat, akik jogtalanul tartózkodnak az Egyesült Királyságban.

Ugyanakkor a liberálisok több ázsiait, feketét és más kisebbségit alkalmaznának a rendőrségen.

Nick Clegg, a Liberális Demokraták vezére az egészségügyre költene többet Forrás: AFP/Justin Tallis

A párt több pénzt szánna az oktatásra, és 2020-ig mintegy 8 milliárd fontot pumpálna a nemzeti egészségügyi rendszerbe. A kétmillió fontnál értékesebb ingatlanokra kivetett adóból az egészségügyet, az oktatást és a fejlesztéseket támogatnák. Emellett a forgalmi és a személyi jövedelemadó csökkentését is megígérték.

A liberálisok is befagyasztanák a gáz- és villanyköltségeket a háztartásokban.

Angol csak angolt alkalmazzon

Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) programjának középpontjában a bevándorlás szigorítása, az államadósság csökkentése és a fegyveres erők veteránjai számára biztosított munkalehetőség áll.

Az UKIP gazdasági megfontolásokból is elhagyná az Uniót,

mert szerintük az EU-ból való kilépéssel 9 milliárd fontot takarítanának meg. Az UKIP redukálná a külföldnek nyújtott brit segélyeket, illetve a Skócia és Wales számára biztosított pénzeket is újraszámolnák.

Nigel Farage, az UKIP üldözné az érdekházasságokat Forrás: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

A képzetlen bevándorlókat ideiglenesen eltiltanák a belépéstől az országba, és fellépnének a migránsok által kötött érdekházasságok ellen is. Azt ígérik, hogy a külföldi bűnelkövetők nem kapnak vízumot, a börtönviselteket pedig megfosztanák a brit állampolgárságtól.

A párt azt is szorgalmazná, hogy a brit vállalkozások „elsősorban brit állampolgárokat alkalmazhassanak”.

Egyenlőbb és zöldebb társadalom

A Zöld Párt „békés politikai forradalmat” hirdetett meg 2015-re. Natalie Bennett pártvezető „egyenlőbb és demokratikusabb társadalmat” akar. Programjuk középpontjába a környezetvédelem, a klímaváltozás, a brit természet és vadvilág megóvása és a közlekedési rendszer reformálása áll.

Natalie Bennett, a Zöld Párt első embere emelné az adókat Forrás: AFP/Justin Tallis

A 150 ezer font fölött keresőket 60 százalékos adóval sújtanák,

a nagyvállalatok társasági adóját 20-ról 30 százalékra emelnék. Felemelnék ugyanakkor a minimálbért, a zero-hours contract típusú megállapodásokat pedig eltörölnék. A zero-hours contract, azaz a „nullaórás szerződés” olyan munkaszerződés, amelyben nem szerepel munkaidő, a munkaadó akkor hívja be a munkavállalót, amikor szüksége van rá, és csak az elvégzett munkaórák után fizet.

A Zöldek sem elleneznek egy EU-ból való kilépésről szóló népszavazást, de szándékukban áll a bevándorlók helyzetén javítani.

Már nincs parlament

A brit választási törvény szerint Nagy-Britanniának a választásokig nincs parlamentje. Az alsóház 650 képviselőjének megszűnt a mandátuma, és az eddigi törvényhozók magánemberré váltak.

A május 7-ei választások kimenetele hosszú évtizedek óta a legmegjósolhatatlanabb. Az idén a kisebb pártok is jó eséllyel indulnak - ha nem is a miniszterelnöki székért, de a parlamenti helyekért zajló politikai versenyben - írta az Euronews.