Johanna Mikl-Leitner az APA osztrák hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy aki továbbra is határok nélküli Európát akar, annak be kell tartania a schengeni határokat, és ugyanez vonatkozik a dublini rendeletre is.
A belügyminiszter elmondta: Ausztria kész segíteni Magyarországnak a nehéz helyzetben. „Negyven rendőrt küldünk a szerb-magyar határhoz, egyértelmű, hogy egy ilyen segítség nem szabad, hogy egyoldalú maradjon” - mondta a belügyminiszter. Az APA értesülése szerint
Perényi János bécsi magyar nagykövetet bekérették az osztrák külügyminisztériumba.
Az osztrák belügyminiszter csaknem két hete felfüggesztette az új menekültügyi eljárásokat, így jelezve, hogy Ausztria tehermentesítésére uniós szinten várnak megoldást. A Bevándorlási Hivatal összes munkatársát olyan ügyek kivizsgálására csoportosították át, amelyekben a menedékkérők vélhetően már beadtak kérelmet egy másik országban. Miközben az újonnan jövő menekülteket Ausztria továbbra is regisztrálja és befogadja, az új kérelmek elbírálását további intézkedésig felfüggesztették.
Az osztrák belügyminisztérium szóvivője szerint az év eleje óta 620 menedékkérőt irányítottak át másik uniós tagországba a dublini rendelet értelmében. A szóvivő becslése szerint a menedékkérők negyedéről van szó. A legtöbben Magyarországból és Olaszországból érkeznek, azonban pontos országokra lebontott statisztika nem áll rendelkezésre.
A Die Presse szerint a magyar döntés közvetlenül érinti Ausztriát, és láncreakciót indíthat el, érintve ezzel legközelebb Olaszországot. Az úgynevezett dublini rendelet (Dublin III.) az EU egyik menekültügyi jogszabálya, melynek értelmében a menekültek csak abban az uniós tagállamban nyújthatnak be menedékkérelmet, ahol először léptek az európai közösség területére. Ezután e menedékkérők ügyében csak az adott ország hatóságai illetékesek, ezért a többi uniós tagállamból visszaküldhetik a menedékkérőt az adott tagállamba.