A TASZSZ orosz hírügynökség ankarai tudósítója a szavazatok 96 százalékos feldolgozottsága után azt jelentette, hogy Recep Tayyip Erdogan államfő volt pártja a szavazatok 41,5 százalékát gyűjtötte be, vagyis 261 mandátumot szerzett az 550 fős törvényhozásban.
Ez azt jelenti, hogy az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) elveszíti abszolút többségét, így - mint elemzők rámutattak - el kell állnia az elnöki rendszer bevezetésére irányuló tervétől. Ennek megvalósításához kétharmados többségre lett volna szüksége, de már a voksok háromötödének birtokában is népszavazásra bocsáthatta volna az elnöki demokrácia ügyét.
Először jutott be a parlamentbe a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP). A korábbi kurdbarát Béke és Demokrácia Párt (BDP) és néhány kisebb baloldali csoport 2012-es tömörüléséből létrejött, egyre népszerűbb pártnak - első kurd pártként - sikerült átlépnie a bejutáshoz szükséges 10 százalékos küszöböt. A párt csaknem 12 százalékot, és ezzel mintegy 80 mandátumot szerzett.
Megfigyelők szerint az eredmény vereséget jelent Erdogan számára, aki a választási hadjárat során élesen támadta a HDP-t, noha az alkotmány semlegességet követelt volna meg tőle. A kurdbarát párt ugyanakkor mindenekelőtt azzal kampányolt, hogy egyedül tömörülése képes megakadályozni Erdogan tervét az elnöki rendszer bevezetésére, ami egyet jelentett volna a "diktatúrával".
A vasárnapi választásokon második helyen a balközép Köztársasági Néppárt (CHP) végzett a voksok 25,2 százalékával, ez az eredmény 129 képviselői helyre jogosítja fel, míg harmadikként a jobboldali Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) futott be a szavazatok 16,7 százalékának megszerzésével, ami 84 mandátumot jelent.
A 2011-es parlamenti választásokon az akkor még kormányfő Recep Tayyip Erdogan által vezetett AKP a szavazatok 49,8 százalékát szerezte meg, és ezzel 327 mandátumhoz jutott. Késő esti jelentések szerint a részvételi arány rendkívül magas, 85,3 százalékos volt.