A CNN Türk úgy tudja, hogy a 10 százalékos küszöböt átlépve bejutott a parlamentbe a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) is, így az AKP csaknem 13 éve tartó kormányzása óta először nem szerezheti meg az abszolút többséget. A tájékoztatás szerint az AKP 268 mandátumot szerezhet, vagyis nyolccal kevesebbet, mint amennyi az abszolút többséghez szükséges, így meghiúsulni látszik terve az elnöki rendszer bevezetéséről.
A második helyen a balközép Köztársasági Néppárt (CHP) végzett a voksok 24,6 százalékával, ez az eredmény 125 képviselői helyre jogosítja fel, míg harmadikként a jobboldali Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) futott be a szavazatok 17,1 százalékának megszerzésével, ami 85 mandátumot jelent számára - tudta meg a CNN Türk.
Különösebb incidensek nélkül zajlottak le vasárnap Törökországban a parlamenti választások, amelyek kimenetele dönti majd el, hogy a kormánypárt képes lesz-e bevezetni az elnöki rendszert, megszilárdítva ezzel Recep Tayyip Erdogan államfő hatalmát. Az urnákat helyi idő szerint 17 órakor zárták, az előzetes eredményeket várhatóan helyi idő szerint 21 óráig teszik közzé.
A közvélemény-kutatások a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) fölényes győzelmét jósolták a voksok 40-42 százalékának megszerzésével, ám egy kurdbarát ellenzéki tömörülés, a Népi Demokratikus Párt (HDP) előretörése miatt korántsem biztos, hogy az AKP-nak sikerül megtartania eddigi abszolút többségét.
Az Erdogan mögött álló pártnak az elnökségi rendszer önálló megvalósításához az 550 fős törvényhozásban a képviselői helyek kétharmadára lenne szüksége.
A felmérések szerint a második helyen a voksok 28 százalékával a balközép Köztársasági Néppárt (CHP) fut majd be, míg harmadik helyen 15 százalékos támogatottsággal a jobboldali Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) végezhet. A HDP egyes kutatóintézetek szerint akár a szavazatok 12,6 százalékát is megszerezheti, vagyis negyedik pártként át tudja lépni a parlamentbe jutáshoz szükséges 10 százalékos küszöböt.
A választási kampány légköre meglehetősen feszült volt, több incidens is történt, a legutóbbi éppen pénteken egy ellenzéki nagygyűlésen, a délkelet-törökországi Diyarbakirban. A HDP elleni robbantásos támadásban ketten meghaltak és több mint százan megsebesültek.
Az urnákhoz közel 54 millió választópolgárt vártak az eurázsiai országban, ahol a választási részvétel hagyományosan magas, 80 százalék körüli szokott lenni. A voksolás tisztaságát országszerte több mint 40 ezer civil szervezeti tag és önkéntes felügyelte. Külföldön 2,9 millió török állampolgár adhatta le szavazatát, erre május végéig volt lehetőségük a török nagykövetségeken és konzulátusokon.