Felmentést kér a védelem az egyik utolsó auschwitzi lágerőr perében

Vágólapra másolva!

A vádlott teljes felmentését kérte kedden a védelem a németországi Lüneburg bíróságán az egyik utolsó élő auschwitzi lágerőr, Oskar Gröning büntetőperében. A 94 éves férfit azzal vádolják, hogy bűnrészes legkevesebb 300 ezer magyar zsidó meggyilkolásában, és perében a korábban tervezettnél korábban, már szerdán ítéletet hirdetnek.

MTI

Vágólapra másolva!

per Auschwitz zsidóüldözés

A vádlott a bíróság előtt kedden a korábbi, erkölcsi értelemben vett bűnrészességét elismerő állásfoglalását megismételve kifejezte sajnálatát az auschwitz-birkenaui haláltáborban végzett tevékenysége miatt. Kiemelte: "nem lett volna szabad közreműködni" mindabban, ami a haláltáborban történt.

"Őszintém sajnálom, hogy ezt a felismerést nem korábban és nem következetesebben fordítottam tettekké"

- idézte szavait a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap az online kiadásában.

Oskar Gröning a náci párt önkéntesekből álló fegyveres szervezete, az SS tagjaként 1944-ben

az úgynevezett magyar akció (Ungarn-Aktion) idején a haláltáborba szállított és gázkamrába küldött emberek hátrahagyott csomagjait kezelte,

előkészítve a terepet a deportáltak következő csoportjának, és bevételezte, majd az SS berlini központjába küldte a csomagokban talált pénzt.

Gröning ezzel bűnrészessé vált a tevékenysége idején Auschwitz-Birkenauba hurcolt foglyok legyilkolásában - érvelt a vádhatóság, három és fél év szabadságvesztés büntetés kiszabását kérve a bíróságtól. Gröning ügyvédje azonban keddi védőbeszédében úgy vélekedett, hogy védence a haláltábor vasútállomásának peronján - az úgynevezett rámpán - végzett tevékenységével és a foglyok pénzének kezelésével sem működött közre a holokausztban "büntetőjogilag releváns mértékben", ezért a bíróságnak felmentő ítéletet kell hoznia.

A tanácsvezető bíró közölte, hogy

az ügyben az eredetileg tervezettnél korábban, már szerdán ítéletet hirdetnek.

Auschwitz-Birkenauban a vagonokból kihajtott foglyokat a rámpán két csoportra osztották. Az egyikbe a kényszermunkára alkalmatlannak ítélt emberek kerültek, akiket rögtön gázkamrába küldtek. Gröning az ő holmijukkal foglalkozott, és a vádhatóság szerint tudta, hogy a tárgyak tulajdonosait a halálba küldik.

A férfi ellen már 1977-ben is folyt nyomozás, ezt később azonban leállították. A hannoveri ügyészség által áprilisban indított új perhez 62-en csatlakoztak mellékvádlóként, többnyire holokauszt-túlélők és áldozatok rokonai, köztük magyar állampolgárok is.

A magyar akció során a haláltáborba csaknem 140 vonatszerelvénnyel 437 ezer magyar zsidót hurcoltak.