Keresztet állítottak a megbékélés és a megbocsátás jegyében a dél-morvaországi Rájec-Jestrebí kisvárosában azoknak a magyar hadifoglyoknak az emlékére, akik a második világháború után,
1945 nyarán egy hastífusz-járványban a helyi szovjet fogolytáborban haltak meg.
Az emlékhely kialakítását a rájeci kastély kertjében a helyi római katolikus plébánia és a polgármesteri hivatal kezdeményezte. A keresztet vasárnap az ünnepi szentmise után szentelték fel. A prágai magyar nagykövetséget Fülöp Andrea konzul és Talián István katonai attasé képviselte.
Az ünnepségen több mint száz helyi lakos is megjelent.
A kőoszlopból és egy rajta lévő öntöttvas keresztből álló emlékmű tábláján "Az elhunytak örök emlékére. 1945" cseh nyelvű felirat olvasható. A helyiek és a magyar diplomaták virágokat és koszorúkat helyzetek el az emlékműnél.
Az akkor Rájec nad Svitavou nevet viselő kisvárosban a települést felszabadító Vörös Hadsereg 1945. május 10-én hozott létre hadifogolytábort, amelyben mintegy 25 ezer magyar katonát helyeztek el. Röviddel a hadifogolytábor létrehozása után a tábori mosdókból, illetve az illemhelyekből szennyeződés került az egyik vízforrásba, amelynek használata következtében hastífusz-járvány tört ki a táborban, majd a városka lakosai között is.
A majdnem kétezer lelket számláló kisvárost azonnal lezárták és területén speciális tífuszkórházat létesítettek, amelyben azonban
elsősorban a polgári lakosokat látták el.
Levéltári adatok szerint a civil halálos áldozatok száma 53 volt. A rájeci nemzeti bizottság a járvány kitörése után hivatalosan kérte a hadifogolytábor felszámolását, amire azonban csak július 20-a után került sor.
A tífuszjárvány magyar halottjainak száma nem ismert, de a helyi források több százra becsülik.
Szinte biztosra vehető, hogy a megbetegedett hadifoglyokkal kevésbé törődtek a hatóságok, mint a civilekkel.
Fránek elmondta: a járvány következtében elhunyt magyar hadifoglyokat tömegsírokban temették el, amelyeket a kastély parkjának területén alakítottak ki. "Néhány idősebb, ma már nem élő rájeci lakos elmondta nekem, hogy személyesen is látták a magyar hadifoglyok tömegsírjait" - állította a helytörténész.