Nem látszik kiút a szíriai háborúból

Szíriaiak gyűjtik össze a még használható tárgyakat a romok közül Aleppoban.

Immár 1646 napja tart a háború Szíriában, több mint kétszázezer ember meghalt, és a 23 milliós lakosság fele elhagyni kényszerült az otthonát. Milliók menekültek külföldre, az Európába tartók régóta nem látott válságot okozva. A megoldás a háború befejezése lenne – de nagy kérdés, hogyan?

A CNN összeszedte azokat a lehetőségeket, amelyek elvezethetnének a fegyveres konfliktus lezárásáig vagy legalább lecsendesítéséig, ami lehetővé tenné a menekültek hazatérését.

Egyvalamit gyakorlatilag ki lehet zárni: az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei nem fognak az irakihoz hasonló inváziót indítani Szíriában. Sokak szerint jobban is teszik, mert azzal csak tovább szítanák a feszültségeket.

Lássuk akkor, milyen opciók maradnak.

A kormányerők még a főváros lázadók kezén lévő részeit is bombázzák Forrás: AFP/Abd Doumany

Kiverni Aszadot

Az első lehetséges megoldás az ellenzék felfegyverzése és Bassár el-Aszad fegyveres erővel való megbuktatása.

Az ötlettel már 2013-ban is eljátszottak a nyugati országok,

miután a kormányhadsereg vegyi fegyvert vetett be, most viszont ez még tovább eszkalálná a helyzetet. A NATO-légicsapásokkal viszonylag gyorsan meg lehetne bénítania a kormányhadsereget, még úgy is, hogy a hírek szerint egyre nagyobb létszámú orosz egység harcol Aszadék oldalán.

Aleppó az ország második legnépesebb városa volt – most romhalmaz Forrás: AFP/Baraa Al-Halabi

Tömegmészárlás lehet a vége

De mi lenne azokkal, akik a rezsim bástyáiban – Damaszkuszban, valamint a két földközi-tengeri kikötővárosban, Tartuszban és Latakiában – élnek? Ők többnyire a kormányzathoz hű alaviták és síiták, akiken az ellenfél – például az al-Kaidához köthető Nuszra Front – nyilván bosszút állna.

Mindez jobb esetben újabb több százezres menekülthullámhoz, rosszabb esetben viszont tömegmészárláshoz vezetne.

A szírek fele kényszerült elhagyni az otthonát a háború miatt Forrás: AFP/Baraa Al-Halabi

Biztonsági övezet

A második lehetséges megoldás: lezárni a légteret Szíria északi része fölött, ahol így biztonsági övezetet hozhatnának létre. Ide visszatérhetnének a menekültek, akiknek az ellátását vállalná a nemzetközi közösség.

Ezen a területen megkezdődhetne az újjáépítés, miközben az ország más részein folytatódnak a harcok.

A szír ellenzék és Törökország régóta kardoskodik egy ilyen biztonságos övezet létrehozása mellett. Azt remélik, hogy az irányítást a mérsékelt szír ellenzék venné át.

Az amerikaiak vezette koalíció nem hajlandó többre a légi csapásoknál Forrás: MTI/EPA

Ehhez már késő

A CNN szerint ez a dolog két éve még működött volna, a mérsékelt ellenzék azonban soha nem volt olyan gyenge, mint most. Ráadásul megosztott, és túlságosan közeli szövetséget kötött a harcok alatt iszlamista, terrorista csoportokkal, elsősorban a Nuszra Fronttal.

Így aztán félő, hogy a repülési tilalommal a NATO az utóbbinak a dolgát könnyítené meg.

A menekülthullám valósággal megbénítja Európát Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Maradjon inkább Aszad

Elképzelhető forgatókönyv az is, amelyet elsősorban Damaszkusz két hű szövetségese, Oroszország és Irán preferál: szükséges rosszként maradjon a helyén Bassár el-Aszad, mert így

legalább Szíria egy része egyben maradhat.

Ezzel azonban az a baj, hogy az egész felkelés azért kezdődött, hogy leszámoljanak a rezsimmel. Másrészt Aszad nem úszhatja meg büntetlenül, hogy válogatás nélkül bombázott civil célpontokat, vegyi fegyvert vetett be, embereket kínoztatott halálra a börtönökben.

Aszad még az oroszok szerint is legfeljebb ideiglenesen maradhat Forrás: AFP/Louai Beshara

Obama visszatáncol?

Aszadnak mennie kell – jelentette ki Barack Obama amerikai elnök 2011-ben, azóta azonban puhulni látszott Washington álláspontja.

A szíriai elnök sorsát azonban mindenképpen rendezni kell. Amíg Aszad hatalmon van, addig aligha lehet bármely felkelő erőt rábírni a harcok befejezésére – bármilyen hosszú távú ígéretet kapnak is a válság rendezésére.

Törökország viseli a legnagyobb terheket Forrás: AFP/Bulent Kilic

Amerikai paradoxon

Washington súlyos dilemmával áll szemben. Még ha hatalmas erőfeszítések árán meggyőzik is Oroszországot, Iránt és Kínát, hogy vonják meg a támogatást Aszadtól – amire egyébként a jelek szerint Moszkva esetleg hajlik is –, attól még a harcok nem érnek véget egyik pillanatról a másikra.

Ráadásul nincs senki, aki átvehetné egy átmeneti damaszkuszi kormány irányítását.

Ha viszont Aszadot a helyén hagyják, a háború akkor is folytatódik, ráadásul a szíriai ellenzék úgy érezheti, hogy az Egyesült Államok cserbenhagyta. Washington mindenképpen kudarcot vall.

Az Iszlám Állam rengeteg fegyvert és felszerelést zsákmányolt Irakban és Szíriában Forrás: Iszlám Állam

Osszák fel az országot

Felmerülhet elméleti megoldásként Szíria feldarabolása négy részre: saját területet kapnának a kurdok, az Iszlám Állam, a maradék szír ellenzék és az Aszad-rezsim.

Aztán várunk, hátha egy idő után abbahagyják a harcot.

Ehhez azonban többek között az kellene, hogy a négy fél megállapodjon a határokról, amire kevés az esély, mert egyelőre élet-halál harcot folytatnak egymás ellen, nem sok a realitása tehát annak, hogy egy asztalhoz lehetne ültetni őket.

Arról már nem is beszélve, hogy nincs olyan külső erő, amelyik hajlandó lenne garantálni ezeket a határokat – valószínűleg erővel.

Damaszkuszban is súlyos károkat okoztak a harcok Forrás: AFP/Str

Maradjon minden, ahogy van

A végső opció, hogy minden megy tovább, ahogyan eddig: az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció folytatja a légi és drónháborút az Iszlám Állam ellen, és a minimálisra csökkenti a kapcsolatot a szíriai ellenzékkel.

A Fehér Ház ezt a forgatókönyvet preferálta, de az élet közbeszólt: a többmilliónyi szír menekült rádöbbent, hogy egyhamar nem térhet haza, és

egy részük elindult Európa felé a jobb jövő reményében.

Aki pedig maradt a szomszédos államokban felállított menekülttáborokban, arra kénytelen ráébredni, hogy hamarosan nem lesz mit ennie, mert elfogytak az ENSZ tartalékai.

Szíriai menekült kislány a szíriai–török határon Forrás: MTI/EPA/Sedat Suna

Nem fognak belefáradni

Van még valami, ami nagyon komoly aggodalmakra ad okot. A Szíriában zajló polgárháborúban az látható, hogy ha egy frakció vagy csoport tartalékai kimerülni látszanak, akkor

azonnal érkezik a segítség kívülről.

Aszadot a világ egyik legjobban képzett és felszerelt gerillahadserege, a libanoni Hezbollah mellett Irán és Oroszország támogatja – pénzzel, paripával és fegyverrel. Az ellenzék a korlátozott nyugati segítség mellett számíthat a Núszra Frontra és annak külföldi dzsihádistáira.

Az Iszlám Állam katonai, pénzügyi és propagandaereje pedig ismert.

A nyugatiak legmegbízhatóbb szövetségesei a kurdok Forrás: MTI/EPA/Jm Lopez

Akkor nincs megoldás?

A válasz tehát az, hogy egyik fent vázolt megoldás sem az igazi, valami egészen újszerűt kellene kitalálni.

Csakhogy itt jönnek az újabb problémák.

Az Egyesült Államoknak olyan elnöke van, aki egyrészt betegesen ódzkodik amerikai szárazföldi csapatok bevetésétől – Irak és Afganisztán után nem ok nélkül –, másrészt jövőre lejár a mandátuma, így a kezét teljesen megköti a választási kampány.

Európát viszont a menekültválság bénítja meg.

Az Európai Unióra soha nem volt jellemző, hogy gyors és drasztikus döntéseket hozzon, a NATO pedig valószínűleg még akkor sem lenne alkalmas döntő szerepet játszani a szíriai konfliktus lezárásában, ha erre lenne politikai akarat – ami viszont nincs, és a múltat ismerve, nem is lesz.

A magyar határ megállítja őket Fotó: Polyák Attila - Origo

És akkor jön Putyin

Úgy tűnik, ismét Vlagyimir Putyin az, aki megmozgatja az állóvizet. Orosz csapatokat most már az ország belsejében is láttak – állítja a Terrormonitor.org, amely fényképeket is feltett a Twitter-oldalára ennek bizonyítására.

2015. szeptember 16.

Az egyre erősödő orosz katonai jelenlét nagyon aggasztja Washingtont, a BBC szerint John Kerry külügyminiszter az elmúlt tíz napban háromszor hívta fel emiatt orosz kollégáját, Szergej Lavrovot.

Kerry a hírek szerint ismét közölte Lavrovval: Aszaddal minden moszkvai próbálkozás ellenére sem fognak szövetséget kötni az Iszlám Állam elleni harcban.

Aszad „veszett fejsze nyele”

– mondta az oroszok beavatkozásáról Josh Earnest, Obama szóvivője.

Vlagyimir Putyin megint a zavarosban halászik Forrás: REUTERS/Sergei Karpukhin

Putyin sem ragaszkodik Aszadhoz

A BBC szerint egyébként az orosz katonai beavatkozás nem jelenti okvetlenül azt, hogy Putyin ragaszkodik Aszadhoz. Moszkva diplomáciai és katonai eszközökkel keres egy átmeneti megoldást, ami a szír elnök távozásához vezethet hosszabb távon.

Moszkva számára ugyanis

Szíria nem Aszadról szól,

hanem a szélsőséges iszlámról és a közel-keleti helyzetről, és a politikáját részben az a meggyőződés irányítja, hogy a nyugati módszerek totális katasztrófához vezettek – írja Jonathan Marcus.

Amiben kivételesen igaza van.