Az ENSZ főtitkára arra kérte a világ vezetőit a világszervezet általános vitáját megnyitó beszédében, hogy kössenek kompromisszumot egymással a szíriai háború leállítása és az iszlamista szélsőségesek megfékezése érdekében.
Különösen öt ország - Oroszország, az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia, Irán és Törökország - kezében van a megoldás kulcsa, de ha egy részük nem jut kompromisszumra a többivel, akkor hasztalanul várunk változást a háborúban - mondta Ban Ki Mun.
A válság a Biztonsági Tanács "diplomáciai bénultsága" miatt csúszott ki az ellenőrzés alól, és a harcot részben "a regionális hatalmak vetélkedése" táplálja - tette hozzá.
A főtitkár az Iszlám Állam, a Boko Haram és az al-Shabaab terrorszervezeteket nevezte "fő fenyegetésnek" a világra nézve, és hangsúlyozta, hogy mindenkinek össze kell fognia e csoportok brutalitása ellen.
"Az Egyesült Államok kész együttműködni bármely országgal, beleértve Oroszországot és Iránt" - mondta felszólalásában Barack Obama amerikai elnök.
Be kell ismernünk azonban, hogy annyi vérontás, annyi mészárlás után nem lehet visszatérés a háború előtti satus quóhoz" - tette hozzá, zsarnoknak nevezve Bassár el-Aszad szíriai elnököt.
Obama a világszervezet fórumán leszögezte, hogy
szó sem lehet az olyan "apokaliptikus szekták" megtűréséről,
mint amilyen az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet, és az Egyesült Államok "nem kér elnézést" azért, hogy a katonai erejét beveti ellene.
Szavai szerint az Oroszország ellen bevezetett amerikai szankciók nem a hidegháborúhoz való visszatérés szándékát tükrözik, de szavai szerint
a világ nem lehet tétlen, miközben Oroszország büntetlenül sérti meg Ukrajna szuverenitását.
"Ha ez következmények nélkül megtörténik Ukrajnában, akkor ez minden itt egybegyűlt országgal megtörténhet" - fogalmazott az elnök.
Obama a nemzetközi rend erejére és a háború megakadályozására vonatkozó példaként emelte ki az iráni nukleáris program korlátozásáról megkötött megállapodást. Kiemelte, hogy Oroszország az Egyesült Államok partnere volt a cél elérésében.
Obama a Közgyűlésben sürgette, hogy az amerikai kongresszus oldja fel a Kuba elleni gazdasági embargót, viszont most először nem tett említés az izraeli-palesztin konfliktusról.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint óriási hiba a szíriai kormánnyal való együttműködés elutasítása, mert Aszad szíriai elnökön és a kurd milícián kívül senki sem harcol igazán az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet ellen.
Vlagyimir Putyin tíz év után először szólalt fel az ENSZ-közgyűlés általános vitájában. Egy szélesebb körű nemzetközi terrorellenes koalíció létrehozását sürgette, amelyben a muszlim országok, köztük a szíriai kormányerők kulcsszerepet játszanak.
Ezt a Hitler elleni egykori összefogáshoz hasonlította.
Beszédében hangoztatta, hogy az úgynevezett demokratikus forradalmak nyugati exportja erőszakhoz, szegénységhez és társadalmi katasztrófához vezetett a Közel-Keleten, a hatalmi vákuumot pedig szélsőségesek töltötték ki. Az orosz elnök szerint
az ukrajnai válság is egy kívülről irányított "katonai puccs" eredménye,
és a NATO-bővítésnek köze van az ukrajnaihoz hasonló geopolitikai krízisek kitöréséhez.
Putyin, anélkül, hogy megnevezte volna az Egyesült Államokat, bírálta "a dominancia egyetlen központját", amely a hidegháború után jött létre, és amely szerinte az ENSZ megkerülésére törekszik.
Az orosz elnök beszéde alatt az ukrán küldöttség elhagyta a tanácstermet.
Kína egymilliárd dolláros alapot hoz létre az ENSZ támogatására - jelentette be Hszi Csin-ping kínai elnök. Peking továbbá nyolcezer katonával járul hozzá az ENSZ békefenntartók készenléti erőihez, és az elkövetkező öt évben száz millió dolláros támogatást nyújt az Afrikai Uniónak azzal a céllal, hogy segítse egy afrikai készenléti erő létrehozásában és válságkezelési képességeinek fejlesztésében.
Kína sohasem fog hegemóniára törekedni, nem fog terjeszkedni és nem fog létrehozni befolyási övezetet - hangsúlyozta Hszi.
Az év végi klímacsúcsnak otthont adó Franciaország 2020-ig kétmilliárd euróval növeli a klímaváltozás elleni küzdelemhez való hozzájárulását - jelentette be New Yorkban Francois Hollande. A francia elnök elmondta, hogy Franciaország a közös európai értékek alapján kész a válságövezetekből érkező menekültek befogadására, de hangsúlyozta, hogy a világnak ki kell vennie részét a probléma kezeléséből, és nagyobb támogatást kell nyújtania a nemzetközi szervezetek működéséhez.
Leszögezte, hogy a "diktátor" Aszad elnök nem lehet részese a szíriai rendezésnek, mert az "áldozatok és a hóhér" nem ülhetnek le egy tárgyalóasztalhoz.
"Egységfrontot" szorgalmazott a szélsőségesség és az erőszak ellen az iráni államfő. Haszán Róháni azt is kijelentette: országa kész segíteni a szíriai és jemeni demokrácia megteremtését.
A múlt heti mekkai tragédia miatt Róháni bírálta a szaúdi hatóságok "hozzá nem értését".
A zarándoklaton szaúdi közlés szerint 769 embert tapostak halálra, az áldozatok között 226 iráni állampolgár volt. Más források szerint a halottak száma meghaladta az ezret.
Magyarország javasolni fogja az ENSZ-ben, hogy a bevándorlási nyomás kezeléséből ne csak Európa vegye ki részét, hanem világkvóták révén a világpolitika nagy szereplői is, akik részesei voltak azoknak a döntéseknek, amelyek nyomán instabil térségek jöttek létre Európa közelében - jelentette ki New Yorkban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki szombaton szólal fel a Közgyűlésben.