Áder: Az EU sem tudja egyedül megoldani a menekültválságot

Milos Zeman cseh, Andrej Kiska szlovák, Áder János magyar, Andrzej Duda lengyel és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő a visegrádi csoport államfőinek balatonfüredi, kibővített tanácskozásán

Meg kell erősíteni az EU határait, és válságzónák szomszédságában működő menekülttáborokban kell méltó körülményeket kialakítani - ebben egyetérttettek a visegrádi országok, illetve Horvátország köztársasági elnöke. Kolinda Grabar-Kitarović szerint Horvátország a frontvonalba került, a szlovák államfő nem akarja, hogy újra kettészakadjon Európa, a csehek megértik Magyarországot, a lengyel vezető pedig az ukrán válsággal is számol.

Az EU határait meg kell erősíteni - mondta Áder János a V4 országok, illetve a horvát államfő tanácskozása után. A köztársasági elnök hozzátette, hogy a négy ország vezetői abban is egyetértettek, hogy ellenőrzötté kell tenni az EU-ba való belépést, és gondoskodnunk kell a rászorulókról.

Milos Zeman cseh, Andrej Kiska szlovák, Áder János magyar, Andrzej Duda lengyel és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő a visegrádi csoport államfőinek tanácskozásán Forrás: MTI/Kovács Tamás

Ugyanakkor nem szabad azt sem elhallgatni, hogy lehetnek olyanok az ide érkezők között, akik nem is a jobb élet reményében, hanem egyfajta küldetéssel jönnek. Ez pedig Áder szerint kockázatot jelent.

A hot spotokat a válságövezet peremén, vagyis a görög-török határon kell létrehozni. A menekülttáborok felállításához és ellátáshoz pedig az EU-nak a jelenleginél több forrást kell biztosítani

- mondta a köztársasági elnök, aki szerint ezekben nem csak az alapvető ellátást kell biztosítani, hanem a megfelelő egészségügyi és szociális feltételeket is meg kell szervezni, azért, hogy az emberek minnél hamarabb vissza tudjanak térni hazájukba. Áder azt is hozzátette: erősíteni kell a az európai országok közötti rendőri együttműködést, hogy visssza lehessen szorítani az embercsempészek tevékenységét.

A menekült kérdés nem horvát, cseh, vagy magyar probléma, egyedül nem is tudjuk megoldani. Sőt, az EU sem, ehhez nagyobb nemzetközi összefogásra van szükség

- mondta köztársasági elnök, aki szerint meg kell teremteni a feltételeit, hogy segélyekkel, nemzetközi forrásokkal, hogy újra lehessen építeni az elpusztított területeket és az emberek újrakezdhessék az életüket.

A csehek megértik Magyarországot

A cseh parlament nagy többséggel elfogadott egy határozatot, amely elutasítja a menekültek automatikus elosztását és arról is döntöttünk, hogy a magyar határra jelképes, rendőri, illetve katonai egységeket küldünk - mondta Milos Zeman. A cseh köztársasági elnök azt is hozzátette, hogy megértik Magyarország és Horvátország nehéz helyzetét.

A menekültek összetétele vitatható, hiszen senki nem mérte fel hány gazdasági menekült és hány dzsihádista van az ideérkezők között

- mondta Zeman, aki szerint minden menekültnek az első biztonságos országban kéne menedékjogot kérnie, így e tekintetben törvényt sértenek.

Nem szakadhat szét Európa

Andrej Kiska, szlovák államfő arról beszélt, hogy a tanácskozáson résztvevő öt ország közül háromban közelednek a válsaztások, és szerinte ez is hatással van az országokon belül zajló menekültkérdéssel kapcsolatos vitákra, politikai nézetekre.

Szíriai menekültek a görög Leszbosz szigetén Forrás: Origo

Az emberek félnek, mert nem tudják, mi fog történni. Ezt sok politikus ki is használja. Én inkább próbálom megnyugtatni az emeberek - mondta a szlovák köztársasági elnök.

Nem szabad megtörténnie, hogy Európa újra keletre és nyugatra, régi és új tagállamokra szakadjon szét.

A menekült problémát az EU-n belül közösen kell megoldani - hangsúlyozta Kiska.

Horvátország frontországgá vált

Horvátország az elmúlt hetekben frontországgá vált! - kezdte beszédét Kolinda Grabar-Kitarović. A horvát államfő szerint a menekült kérdés komoly, többrétegű probléma. Grabar-Kitarovic is úgy látja, hogy a támogatások növelésével elsősorban Törökországban és Libanonban kell menekülttáborokat nyitni, és méltó körülményeket kell biztosítani az ottélőknek.

A migránsokat válasszuk el a gazdasági menekültektől. Persze senki nem tagdja meg az utóbbiaktól a jogot a jobb élethez, de nem tudunk mindenkit befogadni az országainkba

- hangsúlyozta a horvát köztársasági elnök, aki szerint ellenőrízni kell a határokat, mert tudnunk kell ki, miért lép be az adott országba. Kolinda Grabar-Kitarović azt is kiemelte: morális kötelesség, hogy ne csak azokkal foglalkozzunk, akik eljutottak idáig, hanem azokról is gondoskodni kell, akik ott maradtak a háborús területeken.

A lengyelek az ukrán válsággal is számolnak

- Lengyelországot nem érinti olyan szinten a menekültválság, mint Magyarországot, vagy Horvátországot. Ez azonban nem jelenti, hogy nem érdekel minket ez a kérdés, vagy ne támogatnánk az érintett országokat - mondta Andrzej Duda. A lengyel államfő ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ők is 1200 kilométernyi uniós határt őríznek, hatékonyan.

Aki megjelenik és segítségre van szüksége, azt az érvényben lévő jogszabályok alapján fogjuk kezelni. Viszont számítunk a problémákra is.

Ha Ukrajnában súlyosbodik a helyzet, akkor innen is megindulhatnak az EU felé menekültek

- mondta Andrzej Duda, aki szeretné ha ezzel a lehetőséget a többi uniós ország is figyelembe venné.

Duda szerint menekültügyben az EU-nak hatékony politikát kell folytatnia, a kvótás rendszer azonban nem az, és ezt sok tagállam nem is fogadja el.