A súlyos megszorítási politikát díjazhatják a portugálok a vasárnapi parlamenti választásokon, mivel a legutolsó felmérések szerint a jobbközép kabinet áll nyerésre. Ez azért is meglepő, mivel két hónappal ezelőtt még az ellenzéki szocialisták vezettek. Éppen emiatt az európai baloldal azt várta, hogy a Sziriza görögországi és a baloldali erők katalóniai sikere után Portugáliában sikerül leváltani egy jobboldali kabinetet.
Négy évvel ezelőtt a nevével ellentétben jobbközépnek számító Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte meg a voksolást, a 230 fős parlamentben 108 mandátumhoz jutott. A Pedro Passos Coelho vezette alakulat a szintén jobboldali Néppárttal kötött koalíciót, és azonnal hozzákezdtek a mély válságban lévő ország gazdaságának a rendbetételéhez.
Portugália 2011-ben kapott 78 milliárd eurós mentőcsomagot
a nemzetközi pénzügyi intézményektől, hogy elkerülje az államcsődöt. Azóta a gazdaság elkezdett nőni, és a munkanélküliségi ráta 17-ről 12 százalékra csökkent. Az alábbi grafikonon a portugál gazdaság elmúlt tízévi teljesítményét láthatják.
A kormánypártok, hogy növeljék a győzelmi esélyeiket,
2014-ben választási szövetséget kötöttek.
Az új alakulat neve Portugália Előre (PaF) lett. A tavalyi európai parlamenti választásokon ugyan nem tudták megverni a Szocialista Pártot (PS), de csupán négy százalékponttal kaptak ki. Ez már azt mutatta, hogy a súlyos megszorítások ellenére van esélye a szövetségnek arra, hogy elkerülje a bukást.
A korábbiaknál kedvezőbb gazdasági adatok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a PaF-ot jelenleg 38–41 százalékon mérik, miközben tavaly még több mint tíz százalékpontos hátrányban voltak a szocialistákkal szemben. Mostani népszerűségük
akár ahhoz is elég lehet, hogy egyedül megszerezzék a mandátumok többségét.
Erre többek között azért is lenne nagy szükségük, mivel a parlamentbe jutásra esélyes pártok közül egyikkel sem tudnak koalíciót kötni.
Éppen ez adja meg a lehetőséget a szocialistáknak arra, hogy átvegyék a hatalmat. A PS-t jelenleg 32–34 százalékra mérik, de a kommunistákat is magában foglaló Demokratikus Egységkoalíciót (CDU) és a Baloldali Blokkot (BE) is nagyjából 6–10 százalékra mérik.
Velük együtt a baloldal összesen akár 125–130 mandátumot is szerezhet.
A fő probléma, hogy a célok tekintetében finoman szólva sincsen egység a baloldali erők között.
António Costát, a szocialisták vezérét többször is megkérdezték, hajlandó lenne-e koalíciót kötni a radikális baloldali erőkkel, de erre mindig ugyanazt mondta:
nincsen szükségünk rájuk, egyedül is megszerezzük a többséget.
Bár Costa a miniszterelnök-jelölti tévévitában legyőzte Coelhót, pártja ettől még nem lett népszerűbb, annak ellenére, hogy a kampányban adócsökkentést és a gazdaság további felpörgetését ígérte.
A baloldal áttörését az akadályozza, hogy José Sócrates egykori szocialista miniszterelnök jelenleg is házi őrizetben van különféle korrupciós ügyek és adócsalás miatt. A politikus 2005 és 2011 között vezette Portugáliát, és öröksége kellemetlen súlyként nehezedik a szocialistákra. A kampányban Passos Coelho mantraszerűen azt emlegette, hogy a szocialisták hibái miatt került ilyen nehéz helyzetbe az ország.
A jobbközép kormánypárt az egész kampányát arra építette, hogy Portugália már jó úton jár, és nem szabad a baloldalra szavazni, mert ők a felelőtlen ígéreteikkel fellazítanák a költségvetést, ami később újabb válságot okozna. A kormánypártiak a görög válság metaforáját a megszorítások szükségességének igazolására használják fel, miközben az ellenzékiek szerint a Sziriza újbóli választási győzelme a szigorú fiskális politika alkalmatlanságát mutatja a válságkezelésben.
Noha a válság hatására
a portugál társadalomban érezhető volt egy erős balra tolódás,
a szélsőbaloldali eszmék nem találtak olyan mértékű szavazóbázist, mint Görögországban a Sziriza, vagy Spanyolországban a Podemos. Costa a győzelme esetén Francois Hollande francia elnökkel és Matteo Renzi olasz miniszterelnökkel kötne szorosabb együttműködést, és Aléxisz Cíprasszal nem keresné az egyezési pontokat.
Az ország egyik legfőbb problémája a szakképzett munkaerő elvándorlása, különösen az egészségügyben. 2013 óta erősen visszaestek az egészségügyre fordított állami kiadások. Passos Coelho kormánya a szektor foglalkoztatási rendszerének felülvizsgálatával ígért némi kompenzációt.
A munkanélküliség miatti tömeges elvándorlás mára kissé alábbhagyott.
A Nemzetközi Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OECD) egyik nemrégiben kiadott jelentése szerint
az országot 2013-ban hagyták el a legtöbben,
128 ezerre becsülték az abban évben Portugáliából kivándorlók számát. Bár a foglalkoztatási ráták az elmúlt negyedéves időszakban némi javulást mutattak, az idei évről elkészülő jelentések valószínűleg nem mutatnak majd lényegesen csökkenő tendenciát az elvándorlásban.
Mindezeket a problémákat már a 2016-os költségvetésben is részben orvosolni lehetne, de könnyen elképzelhető, hogy nem lesz meg a többség az elfogadásához. Ebben az esetben
jövőre akár előrehozott választásokat is tarthatnak az ibériai országban,
amit az elnökválasztással vonhatnak össze. Az szinte biztosnak tűnik, hogy a szocialisták nem fognak kívülről támogatni egy kisebbségben lévő jobbközép kormányt, ami szintén a rendkívül választás esélyét növeli.
Nagyban befolyásolhatja a végeredményt a szavazók aktivitása is. Vasárnap játszik a Benfica, a Porto és a Sporting is, ami rengeteg embert otthon tarthat.
2014-ben a húsz legnézettebb televízió-műsor labdarúgó-mérkőzés volt, a Benfica önmagában kétmillió nézőt vonz, ez a választók egyharmada. A magas részvétel ellen hathat az is, hogy a hétvégére esős és borongós időt jósolnak.