"Elszigetelt és előzmény nélküli" – az amerikai egyetemek vezetői általában ezekkel a szavakkal szokták megnyugtatni a diákokat, amikor lövöldözés robban ki valamelyik intézményben. Így tett a múlt héten Rita Cheng, az Észak-arizonai Egyetem elnöke is, miután az egyik kollégiumi épületben egy 18 éves egyetemista fegyvert rántott, és egy társát megölte, hármat pedig megsebesített.
Azonban az a helyzet, hogy az egyetemi lövöldözések sem nem elszigeteltek, sem nem előzmény nélküliek.
Csak kilenc nappal az arizonai tragédia előtt Christopher Harper-Mercer kilenc emberrel végzett az oregoni Umpqua főiskolán, ahol főleg felnőtteket oktattak.
Az FBI adatai szerint
2010 és 2013 között összesen 39-szer lövöldöztek
amerikai oktatási intézményekben, és ezeknek 117 áldozata volt. Az azóta eltelt két évben a szám jóval magasabb. Ráadásul arányaiban az iskolai tragédiákban halnak meg a legtöbben: a 2007-es virginiai egyetemi mészárlásban 32 diák vesztette életét (a 33. halott az elkövető volt), három éve a Sandy Hook-i általános iskolában pedig 26 emberrel végzett a 20 éves Adam Lanza, aki előtte a családtagjait is lelőtte.
Nem csoda, hogy az Egyesült Államokban egyre gyakrabban teszik fel a kérdést: hogyan lehetne megállítani a szomorú tendenciát?
Barack Obama elnök többször is elítélte a képviselőket,
mert nem tesznek meg többet a fegyvertartás szigorításáért, de a testület republikánus többsége miatt ennél többet nem tehet. A szövetségi államok ezért általában saját hatáskörükben próbálnak választ találni a problémára, de nem mindig úgy, ahogy azt az elnök szeretné.
Az Egyesült Államokban nyolc állam – Idaho, Utah, Colorado, Arkansas, Kansas, Mississippi, Oregon és Wisconsin – megengedi a fegyverviselést az oktatási intézményekben. Igaz, csak az első három államban vihetik magukkal a diákok az épületekbe is, a többi helyen az egyetem dönti el, hogy az osztálytermekre, menzákra érvényes-e a szabály.
Az engedékenyebb államok sorához csatlakozik most Texas, ahol egy nyáron elfogadott – és jövő augusztusban életbe lépő – törvény megengedi a diákoknak, hogy
fegyvert vigyenek magukkal az egyetemi épületekbe, ha nem látható módon hordják.
Tehát 2016-tól akár a menzán, a kollégiumban vagy az osztályteremben is lehet fegyvert hordani.
Persze lehet azt mondani, hogy ez egyébként nem hatalmas változás. A texasi egyetemek területére már eddig is be lehetett vinni fegyvert, csak az épületekbe nem. Kivételek pedig most is lesznek, hiszen az intézmény vezetősége kijelölhet olyan ingatlanokat, ahol tilos lesz a pisztolyviselés. Továbbra is
tiltott helyek lesznek az egyetem területén található bárok
és egészségügyi intézmények. Ezt minden bejárat előtt jelezni kell majd.
Ráadásul fegyvert egyébként is csak olyan vihet magával, aki betöltötte a 21. életévét, és van engedélye, amihez az állam törvényei szerint néhány órás kiképzésre van szükség.
A magániskolákra pedig nem lesz kötelező a jogszabály,
ők saját hatáskörben dönthetik el, hogy betartják-e. Azaz a hagyományos oktatási intézményekben a tanulók többsége hiába szeretne, nem járkálhat majd felfegyverkezve.
A hagyományosan konzervatív Texasban rengetegen támogatták az ötletet, de ellenzők is bőven akadtak.
A Texasi Egyetem egyik elismert professzora lemondott a hírre.
Az 1993 óta az intézményben tanító Daniel Hamermesh nyílt levelet küldött az egyetem vezetőjének, amelyben azt írta: a törvény bevezetésével megnő majd a veszélye, hogy egy elégedetlen hallgató tüzet nyit majd a tanteremben – méghozzá az engedéllyel magánál tartott fegyverrel.
A törvény egyik legnagyobb ellenzője éppen az amerikai haditengerészet volt admirálisa, aki az öbölháborúban és az iraki háborúban is szolgált. William McRaven, aki leszerelése óta a Texasi Egyetem kancellárja, személyesen irányította az Oszama bin Laden elleni akciót.
"Az egész életem a fegyverek körül forgott, vadászként nőttem fel Texasban, 37 évet töltöttem el a hadseregben.
Szeretem a fegyvereket, de nem hiszem, hogy jó ötlet beengedni őket az egyetemre"
– nyilatkozta a CNN-nek.
William McRaven is tagja annak a bizottságnak, amely megpróbálja kidolgozni, hogyan lehetne betartatni a törvényt az egyetemen. Hasonló bizottság minden texasi intézményben alakult, munkájukról jelentést kell készíteniük a kormányzónak. A volt admirális szerint az a legfontosabb, hogy mindenki biztonságban érezhesse magát a campuson.
"Engem már lőttek meg, és tudom, hogyan reagál rá az ember. Ha nem képeztek ki rá, akkor biztosan nem úgy, ahogy elvárják tőled. Ráadásul, ha egy lövöldözés közepén van egy másik fegyveres is, abból inkább baj lesz, mint megoldás" – mondta McRaven.
A törvény pártolói viszont azzal érvelnek, hogy
a megengedő államokban sem történt több lövöldözés, mint ahol teljesen tiltott a fegyverviselés.
Azzal sem értenek egyet, hogy több lesz az öngyilkosság, mivel az adatok szerint az öngyilkosságok 90 százaléka a diákok otthonában történik, nem pedig az egyetem területén.
Ráadásul – mint a Concealedcampus.org oldalon felsorolt érveik között írják – az elmúlt 20 évben mindössze három alkalommal sült el véletlenül fegyver diák kezében. Kétszer a nem megfelelő tárolás miatt, egyszer pedig azért, mert valaki az új pisztolyával dicsekedett a barátjának. Egyik esetnek sem volt halálos áldozata.
Texasban még egy év van a törvény bevezetéséig, de az ellenzők addig sem hagyják magukat. A Texasi Egyetemen tanulók már most arra készülnek, hogy tiltakozásul a jövő évi tanév első napján
műpéniszeket visznek magukkal a campusra.
"Texas állam törvényhozása a halálos fegyvereket beengedi az osztálytermekbe, egy vibrátorért vagy egy műpéniszért viszont már írásbeli figyelmeztetést adnak" – írták Facebook-oldalukon a tiltakozó megmozdulás szervezői. Szerintük a műpéniszek legalább olyan hatásosak lesznek az esetleges lövöldözések ellen, mint a fegyverek, viszont "sokkal jobban lehet velük szórakozni".