A beszámoló szerint a belső elhárításért felelős alkotmányvédelmi hivatalnál (BfV), a külföldi hírszerző szolgálatnál, azaz a BND-nél, valamint a szövetségi bűnügyi hivatalnál (BKA) és a határőrizetért is felelős szövetségi rendőrségnél „masszív ellenállás” formálódik a kormány menekültpolitikájával szemben.
A Lázadás Merkel ellen? címmel megjelent cikkben idéztek egy név nélkül nyilatkozó, biztonsági ügyekkel foglalkozó, magas beosztású kormányzati tisztségviselőt, aki szerint a menedékkérők tömeges beáramlása „instabilitást” okozhat Németországban.
A menekülthullám révén
„radikalizálódik a polgári közép,
amelynek többsége nem akarja ezt a politikai elit által rá kényszerített bevándorlást” – tette hozzá az esetleges szankciók miatt a nevét nem vállaló tisztségviselő, hozzátéve, hogy a menekültválság miatt sokan elfordulnak majd a német alkotmányos berendezkedéstől.
A lap szerint a biztonsági szervek vezetői körében kering egy aláírás nélküli elemzés, egy úgynevezett non paper, amelyben szerint félő, hogy a már meglévő párhuzamos társadalmak miatt nem lehetséges a százezres nagyságrendben érkező illegális bevándorlók integrációja.
Németország integráció helyett
„importálja az iszlamista szélsőségességet
és az arab antiszemitizmust, behozza más népek nemzeti és etnikai konfliktusait, és beereszt egy más jog- és társadalomfelfogást” – áll a Welt am Sonntagban idézett ismeretlen szerzőjű, bizonytalan státusú dokumentumban.
A Welt am Sonntagban ismertetett terv első pontja szerint a kormánynak nyilatkozatot kell közzétennie arról, hogy Németország befogadóképessége kimerült, ezért egyelőre nem tud több menedékkérőt befogadni.
A második pont szerint a „nemzeti és a szupranacionális” jogszabályok – a német törvények, valamint schengeni és a dublini előírások – következetes érvényesítésével
azonnal le kell zárni a határt
a németországi tartózkodásra jogcímmel nem rendelkező emberek előtt. Továbbá meg kell tagadni a menedékjogi eljárás megindítását mindazon kérelmezőktől, akik biztonságos harmadik országból érkeztek Németországba.
A harmadik pont szerint meg kell állítani a balkáni migrációs útvonalon érkező menekülthullámot, ehhez meg kell erősíteni az uniós külső határok védelmét, és befogadóállomásokat, menekülttáborokat kell építeni az EU területén kívül.
A Wolfgang Schäuble volt államtitkára által jegyzett terv negyedik pontja szerint korlátozni kell a menekültek családegyesítéshez fűződő jogát, mert azzal kell számolni, hogy a jogszabályi környezet változatlansága mellett minden egyes menekült után legkevesebb négy családtag költözik majd Németországba.
Az ötödik pont szerint
vissza kell állítani menedékkérők helybenlakási kötelezettségét,
és a juttatások megvonásával vagy csökkentésével kell szankcionálni a kötelezettség megszegését.
A hatodik pont szerint nagyszabású menekültszállás-építési programot kell indítani Németországban és a Közel-Keleten. Ebben a munkában a szállások későbbi lakóinak is részt kell venniük, és a finanszírozáshoz meg kell nyerni Szaúd-Arábiát és más arab országokat.
A tízpontos „Hanning-terv” további pontjai a menedékkérők, menekültek integrációját és munkavállalását, valamint a biztonsági szervek megerősítését szolgáló intézkedésekről szól.