Diktátor nélkül maradhat Európa

Belarus President Alexander Lukashenko gestures during a press conference in Minsk on December 20, 2010. A crackdown on the opposition after elections in Belarus has struck a potentially fatal blow to strongman President Alexander Lukashenko's bid to improve ties with the West, analysts said. Lukashenko, described as Europe's last dictator by Washington, won Sunday's polls outright with 79.6 percent of the vote on the back of a massive voter turnout of over 90 percent, the central election commission said. AFP PHOTO/ SERGEI SUPINSKY

Nem felelt meg a nemzetközi elvárásoknak, kiegyenlítetlen és átláthatatlan volt, nagyobb tüntetések és meglepetés nélkül. Nagyjából így lehet összegezni a hétvégi fehéroroszországi elnökválasztást. Csakhogy a helyi tekintélyelvű vezető mostanság feltűnő gesztusokat tesz. És nem Kelet felé.

A 10 milliós posztszovjet országot 1994 óta irányító volt kolhozelnök, Aljakszandr Lukasenka hozta a kötelezőt: a fehérorosz választási bizottság bejelentése szerint

83,49 százalékkal tarolt a választáson,

egyszersmind ötödik alkalommal szerzett 75 százaléknál többet.

Más klíma

Ám az idei választás klímája mégis más volt, és ez abból is látszik, miként reagált az Európai Unió a minszki rezsim mostanság barátságosabb hangjára.

Ezt is behúzta az elnök Forrás: AFP/Sergei Gapon

Azok után, hogy Lukasenka augusztus végén elengedett hat politikai foglyot – köztük az egyik 2010-es kihívóját, Mikalaj Sztatkevicset –, a hét végén pedig komolyabb tüntetésektől mentes elnökválasztás bonyolított le, az EU külügyminiszterei hétfőn este arról döntöttek, hogy

átmenetileg felfüggesztik azokat a szankciókat,

amelyeket éppen Lukasenkának a 2010-es választás utáni fellépése miatt hoztak. A

beutazási korlátozások és a vagyonbefagyasztások

175 természetes személyt – köztük az elnököt – és 14 jogi személyt érintettek. Az átlag fehéroroszt tehát aligha érintő döntésekről van szó, de mégis.

Kötelező kritika

Az EBESZ persze – hasonlóan az Egyesült Államok minszki nagykövetségéhez – közölte: megfigyelőik "fontos problémákat" észleltek a szavazatok összeszámlálásakor, "Fehéroroszországnak pedig még hosszú utat kell megtennie demokratikus vállalásainak teljesítéséhez".

Volt tüntetés, de nem akkora, mint 2010-ben Forrás: RIA Novosti/Ramil Sitdikov

"Az elnök támogatottsága egy friss felmérés szerint 45 százalék körüli, de

mivel a hívei aktívabbak voltak a választáson, 55-60 százalékot biztosan szerzett.

A fő ellenzéki jelölt, Tacjana Korotkevics, a Mondj Igazat elnevezésű civil kezdeményezés jelöltje a hivatalos 4,4 százalék helyett 20 százalék körül kaphatott – mondta az Origónak Artyom Srajbman, a független minszki hírportál, a Tut.by politikai szerkesztője. Szerinte ennyit – 20 százaléknyit – kapott az ellenzék azokban a szavazókörökben, ahová beengedték a nemzetközi megfigyelőket, de Lukasenka győzelme így is elvitathatatlan.

Tacjana Korotkevics többet kapott a voksok 4 százalékánál Forrás: AFP/Uladz Hrydzin

A nyilvánvaló szabálytalanságok ellenére az uniónak most fontosabb volt a nyugalom. És azok a gesztusok, amiket Lukasenka ezen kívül tett.

Rajta nem fog múlni

Szavazata leadása után (ezúttal is a mostanság sokat szerepeltetett fiával, Nyikolajjal együtt jelent meg) például közölte: senki és semmi nem fogja megakadályozni, hogy a Nyugat szorosabb kapcsolatot építsen ki Fehéroroszországgal. Azt is mondta,

kész bármilyen változtatásra és reformra,

ha az emberek ezt kérik: "Ha tiszta lappal indulhatok, bármilyen forradalmi átalakulást véghezviszünk, ha akarják."

Tiszta lapot kér Forrás: AFP/Maxim Malinovsky

Kedden pedig magas rangú osztrák politikusokkal találkozva kijelentette: "Valószínűleg

új szakasz kezdődik a saját életemben és a társadaloméban

is. Sokat kell még ezen gondolkoznom." És ezeket a híreket az állami BELTA hírügynökség hozta.

Nekik is fáj, ami az oroszoknak

Fontosak azok a jó pontok is, amelyeket az elnök az ukrán háborús felek között kimunkált minszki megállapodás afféle független házigazdájaként szerzett, és nem volt mellékes az sem, hogy Lukasenka idén tiszteletét tette a New York-i ENSZ-közgyűlésen, majd találkozott Christine Lagarde IMF-elnökkel, akit egy csokor virággal köszöntött (igaz, fontos körülmény volt, hogy nem Amerikában vette – a jelenet itt látható).

Lukasenka közvetített a normandiai négyek között is Forrás: AFP/Mykola Lazarenko

Alighanem ez utóbbi a lényeg. Ugyanis az Oroszországhoz ezer szálon kötődő Fehéroroszországot

érzékenyen érintik a Moszkva ellen az ukrán háború miatt hozott gazdasági szankciók.

Bár az oroszok által hozott egyik ellencsapás, a nyugati élelmiszerek importtilalma miatt virágzik a fehérorosz "átcsomagolóipar", ez nem ellensúlyozza a közvetett hatásokat, például a fizetőeszköz – az orosz rubelhez hasonló – drámai ingadozását, ami bizonytalan befektetői környezetet teremtett – a kiszámítható politikai környezet ugyebár a maga nemében adott.

Nem ez az egyetlen lépés, amely kérdéseket vethet fel Lukasenka eddigi feltétlen oroszhűségével kapcsolatban.

Néhány fegyver kell csak

A múlt héten például erélyesen elutasította egy Fehéroroszországba telepítendő orosz légi bázis tervét. Az elnök szerint az egész sztori az ellenzék koholmánya, noha a The Moscow Times azt írja, Vlagyimir Putyin már utasította illetékeseit, hogy intézzék el a bázis ügyét.

"Én vagyok az, aki erről dönt, és én nem tudok ilyenről.

(…) Nem kell most nekünk bázis. Nem kell légierő sem. Néhány fegyver kell csak; erről beszéltem Putyinnak és korábban Medvegyevnek" – idézte Lukasenkát a BELTA.

Ő nem tud semmilyen bázisról Forrás: AFP/Sergei Supinsky

Ehhez képest már-már elenyésző, hogy a fehérorosz elnök nem vett részt a május 9-i moszkvai győzelmi parádén (csak május 8-án volt ott, több más európai vezetővel együtt), noha országa hadserege azért felvonult a Vörös téren.

A kapuk nyitva állnak

Bármi is Luksenka szándéka a gesztusokkal, az biztos, hogy egyik napról a másikra nem fog megváltozni a helyzet. "Annyira senki sem lehet naiv – az Európai Unióban sem –, hogy ennek az ellenkezőjét higgye. Ez a közeledés pedig nem Brüsszel, hanem a fehérorosz vezetés döntése.

Az unió azt teszi, amit eddig is: jelzi, hogy a kapuk nyitva állnak"

– kommentálta Artyom Srajbman.

Putyin nem fogja könnyen elengedni Minszket Forrás: Origo

Oroszország persze reagált. Győzelme másnapján Putyin felhívta Lukasenkát. A Kreml szűkszavú közleményéből annyit azért ki lehet hámozni, hogy beszéltek a Putyin presztízsprojektének számító Eurázsiai Vámunióban való együttműködésről.

Elég valószínű, hogy Moszkva nem fogja könnyen elengedni Minszket, azt pedig Grúzia és Ukrajna példájából tudjuk, mit kockáztat az az orosz határország, amelyik a Nyugattal kokettál. Egy ukrán tévéinterjújából kiderült, hogy Lukasenkának erről is van véleménye: "A Krím annektálása után mondtam Putyinnak, hogy nem engem kéne Európa utolsó diktátorának nevezni."